A GfK Hungária Piackutató Intézet a Patika Egészségpénztárral együttműködve 2004 novemberében és decemberében felmérte az emberek egészségügyről alkotott általános képét és az egészségügyi szolgáltatásokra, termékekre fordított valós költéseit. A kutatás néhány igen meglepő tényt tárt fel. A legmegdöbbentőbb talán az, hogy az emberek úgy látják, az Országos Egészségpénztár (OEP) által is finanszírozott szolgáltatások teljes költségeinek 33–53 százalékát viselik. Az alap kiadásai előzetes számítások szerint tavaly 1400–1500 milliárd forintot tettek ki. Ha tehát a válaszadók tippjei igaznak bizonyulnának, a lakosság további 462–795 milliárd forinttal finanszírozná a magyar egészségügyet. Könnyen elképzelhető, hogy ez a meghökkentően magas összeg (a számtani átlag a 600 milliárd forintot is meghaladja) a hálapénzre kiadott összeg becslését is szolgálhatná. Ez azonban minden eddigi kutatás számait felülírná. A kérdőívre adott válaszokból így minden kétséget kizáróan inkább arra lehet következtetni, hogy az átlagember egyszerűen nincs tisztában az egészségügy költségeivel.
A megkérdezettek szerint legnagyobb arányban a prevenció, illetve a gyógyszer kiváltásának költségeit kell a magyar állampolgároknak saját zsebből fizetniük. Harmadik helyen a gyógyfürdőre való költés áll. A kórházi kezelés költségeit, a mentő kihívásának költségeit és a háziorvos költségeit támogatja legnagyobb mértékben az OEP.
A saját zsebből való finanszírozás aránya azonban csak a háziorvosoknál lett körülbelül egyharmados, a másik két tételnél ennél nagyobb arány jött ki. Ez az adat is a paraszolvenciára utalhatna, de a képet alaposan megváltoztatja, hogy a megkérdezettek úgy vélik: a prevenció majdnem felét az OEP állja. Az alap költségvetéséből ilyesmire persze nem futja, így csak az feltételezhető, hogy a válaszadók a kötelező szűrésekre gondoltak. Érdemes megemlíteni még, hogy korcsoport szerint inkább a fiatalabb generáció véli magasabbnak az egyéni költés mértékét.
Nem vállalkoztak értékelésre
Ilyen körülmények között a tanulmány készítői érthetően nem vállalkoztak arra, hogy a most kapott adatokból következtetésekre ragadtassák magukat. Sem itt, sem az egészségpénztári és nem egészségpénztári tagok válaszainak különbözősége esetén. Pedig nem zárható ki, hogy az egészségpénztári tagok azért becsülték 14,2 százalékkal alacsonyabbra az átlagos egészségügyi költést, mint akik nem tagok, mert náluk a kiadásoknál jelentős szerep jut a számlának (a jogszabály előírja, mire lehet az egyéni egészségszámláról költeni, és ezt persze bizonylattal is alá kell támasztani), ami önmagában is visszaszorítja a hálapénzt. Mindez persze nem több spekulációnál, annál is inkább, mivel a válaszadók többsége (57 százalék) nem tudta megítélni, mennyit költ az átlag magyar az egészségére. Saját költéseiket persze ők is képesek voltak tételesen felsorolni. Ebből kiderült: az egyes emberek kétszer annyit költenek az egészségükre, mint amennyit az átlag magyarról gondolnak. A Patikapénztár ügyvezető igazgatója, Lukács Marianna szerint ennek az az oka, hogy amikor valaki az „átlagra” adott tippet, akkor az egészségre való költésként csak a gyógyítást vette számításba, a prevenció eszébe sem jutott. A válaszok alapján egyébként az az elég siralmas eredmény jött ki, hogy a magyarok 66 százaléka nem végez aktív testmozgást. Aki viszont igen, az havi 4-5 ezer forintot szán az egészségmegőrzésnek erre a formájára; ezen belül az egészségpénztári tagok 17 százalékkal többet, mint akik nem tagok.
A válaszadók 64 százaléka nem él a gyógyüdülés során nyújtott szolgáltatások igénybevételének lehetőségével. A válaszadóknak mindössze 5 százaléka megy évente több alkalommal is gyógyüdülőbe, 18 százaléka évente, 14 százaléka pedig még ennél is ritkábban. Az egészségpénztári tagok gyakrabban látogatják a gyógyüdülőket, de még körükben is 55 százalékos a gyógyüdülőket nem látogatók aránya. A gyógyüdülést igénybe vevők egyébként átlagosan 29,2 ezer forintot költenek egy-egy alkalommal.
Néhány meglepő eredmény
Rendkívül érdekesek a magánrendelők látogatottságára vonatkozó válaszok. Ezek szerint ugyanis az egészségpénztári tagok 80 százaléka megy magánrendelőbe, de ez az arány a nem pénztártagok esetében is igen magas, eléri a 68 százalékot. A válaszadók majdnem 14 ezer forintot fizetnek átlagosan alkalmanként a magánrendelőkben. A kiadott összeg viszont jelentősen eltér aszerint, hogy az illető milyen gyakorisággal keresi fel ezeket az intézményeket. A magánrendelőket havonta felkeresők egy-egy alkalommal 5500, a negyedéves rendszerességgel látogatók 11 000, az évente egy-két alkalommal járók pedig
12 200 forintot költenek látogatásonként.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően – hangsúlyozta Lukács Marianna – a kérdőíven felsorolt potenciális patikakártyás szolgáltatások közül az emberek leggyakrabban és legnagyobb összegben patikaszerekre költenek. A válaszadók alkalmanként átlagosan 4900 forintot adnak ki a patikákban. Ezen belül a férfiak egy vásárlás során 4600, a nők 5100 forintot hagynak a gyógyszertárban. A kor előrehaladtával, így a betegségek számának növekedésével (logikusan) egyenes arányban nő a patikában hagyott összeg is: a 40 év alattiak átlagosan 4000, a 40 és 60 év közöttiek már 4700, míg a 60 év felettiek 6600 forintot fizetnek egy-egy vásárlás alkalmával.
A Patikapénztár–GfK-kutatás szerint az emberek havonta átlagosan 14 755 forintot költenek patikakártyán keresztül is finanszírozható szolgáltatásokra, így gyógyszerre, szemüvegre, magánorvosra, sportra vagy gyógyüdülésre. Ennek ellenére csak minden huszonötödik (tavaly egyébként még csak minden harmincadik) lépett már be egészségpénztárba. Lukács Marianna szerint az igazi kérdés tehát nem az, hogy van-e az embereknek havonta legalább kétezer forintjuk (ennyi a Patikapénztár minimális tagdíja) feltölteni a patikakártyát, hanem az, hogy ha havonta közel 15 ezer forintot költ valaki a saját egészségére, ezt miért nem patikakártyán keresztül teszi, ismerve annak hármas előnyét (adókedvezmény a céges és az egyéni befizetésekre, szolgáltatói árkedvezmény, a fel nem használt pénzre hozam).
A felmérés egyébként a Patikapénztár saját háza táján is elég meglepő eredményeket hozott. Kiderült ugyanis, hogy miközben egy átlagos egészségpénztári tag 15 643 forintot költ az egészségére, ebből patikakártyán keresztül csak 2374 forintot. A kassza tagjai a potenciálisan felmerülő patikakártyás szolgáltatások mindössze 16,1 százalékát finanszírozzák patikakártyán keresztül. Az igénybe vett szolgáltatások arányát megvizsgálva legnagyobb különbség a patikaszerre és a sportra való költésben mutatkozott, ellenkező súllyal: míg a patikapénztári tagok költéseinek 80 százaléka gyógyszerre megy el, sportra (ahol az átlagos költés 32,8 százalék) mindössze 3,4 százalékot költenek.
Az egészségnek ára van
Tény – mondta el ezzel kapcsolatban az ügyvezető –, hogy tagjaik kártyáin közel egymilliárd forint vagyon pihen ugrásra (értsd: szolgáltatásra) készen. Azt persze ő sem hiszi, hogy a pénztár által tavaly elért (látra szóló) 12,07 százalékos hozam késztetné tartalékolásra a tagokat. A pénztár ezek után nyilvánvalóan igyekszik majd a kártyahasználatot jobban elterjeszteni és a költésstruktúrán javítani, de az ezek érdekében teendő lépéseket üzleti titokként kezeli.
Arra a kérdésünkre, hogy miért kezdeményezte a pénztár ezt a felmérést, Lukács Marianna elmondta: „Mi a Patikapénztárnál őszintén hiszünk abban, hogy nem minden pénzkérdés, de pontosan tudjuk, hogy az egészségnek ára van. Napjainkra egyértelművé vált, hogy az egészségügy és az oktatás strukturális problémákkal küzd és változtatást igényel, ahhoz viszont, hogy az ember bármit érdemben tudjon tenni, nagyon pontos és világos helyzetelemzésre van szükség. Most – ismerve a magyar egészségügy viszonyait és az Európai Unió gyakorlatát – érezzük annak igazán szükségét, hogy az egészségpénztári öngondoskodás gondolata minél több emberhez eljusson. A Patikapénztár hosszú évtizedekre előre tervez: tagjainkat apró lépésekkel rávezetjük arra, mit is jelent egészségesen élni. Működésünk első néhány évében tagjainkat azzal szembesítettük, hogy alapvetően gyógyító jellegű szolgáltatásokra költenek, de most már egy másik korszakot nyitottunk. Erről szól a GfK és a Patikapénztár közös felmérése is, hogy az emberek gondolataiban teret nyerjen az egészséges élet.”
