A Koreai-félszigeten kialakult konfliktusnak katasztrofális következményekkel járhat, ezért az orosz külügyminisztériumban a színfalak mögött dolgoznak egy terven, amelynek végrehajtása politikai megoldást adna a válságra - írta a RIA hírügynökség egy vezető diplomatára, Mihail Uljanovra hivatkozva.

Uljanov irányítja a tárcának azt az osztályát, amely a nukleáris és más fegyverek elterjedésének ellenőrzésével foglalkozik. Szerinte az Egyesült Államok vezetésének politikája Észak-Koreával kapcsolatban holtpontra jutott és a szankciókban rejlő lehetőségeket majdnem teljesen kimerítették.

Kapcsolódó

Anyázás

A Reuters, amely átvette a RIA hírét emlékeztet rá, hogy Ri Jongho, a sztálinista rezsim hadügyminisztere azt mondta: Donald Trump amerikai elnök háborút hirdetett országa ellen. Phenjannak akkor is joga van az amerikai stratégiai bombázó repülőgépek lelövésére, ha azok nemzetközi légtérben tartózkodnak. Ehhez persze nem ártana, ha képesek lennének ezek felderítésére, mert szakértők szerint az ország légvédelme messze nem annyira fejlett, mint nukleáris technológiája.

Eközben az CNBC megtalált egy nyugalmazott amerikai tábornokot, aki 50-50 százalékra adja egy hagyományos fegyverekkel vívott háború kitörésének esélyét a Koreai-félszigeten. Szerinte 10 százalék egy nukleáris összecsapás valószínűsége. Az előbbi esetben a Pentagon - az idős főtiszt szerint - napi 20 ezer dél-koreai áldozattal számol.

Így kezdődhet a vérengzés

A tábornok még arra is adott forgatókönyvet, hogyan robbanhat ki egy véres konfliktus. Eszerint Észak-Korea kilőhet egy rakétát, amely Guam szigetén vagy az USA területéhez közel csapódik be. Válaszul az amerikai hadsereg cirkáló rakétákkal bombázhatja a rezsim katonai létesítményét, ahogy Szíria esetén tette az ottani hatalom 2013-as gáztámadása után.

Hogy elkerülje a gyengeség látszatát, Kim Dzsongun diktátor erre lövetheti az USA dél-koreai katonai létesítményeit. Ugyanakkor az a kósza gondolata is támadhat, hogy atomcsapással válaszol a surrogó cirkáló rakéták becsapódására hálószobája közelében. Még veszélyesebb lehet, hogy megpróbálnak kicsempészni egy atombombát Észak-Koreából, hogy olyan helyen robbantsák fel, ahol a legnagyobb kárt okozza.

Mit kéne tenni?

Erősen óvná hazáját egy megelőző katonai csapástól Joseph DeTrani veterán amerikai Észak-Korea-szakértő is - derül ki a Cipher Brief portálnak adott interjújából, amelyet szintén a CNBC idéz. Az előtte szólóval egyetértve úgy véli, hogy a sarokba szorított sztálinista diktátor dühödt választ adna: a legkevesebb, hogy a dél-koreai főváros, Szöul ellen rendelne el támadást.

A szakértő a felkészülésben, és ezzel összefüggésben az áttörhetetlen védekezésben látja a megoldást. Az ellen még Phenjannak sem lehetne kifogása, ha támadó rakétáját leradíroznák a kék égről. Ebben részt vállalhat Dél-Korea és Japán is, miután mindkét ország rendelkezik rakétaelhárító rendszerrel. Ugyanakkor papírtigrisnek mutatnák magukat Észak-Korea ellenfelei, ha nem előznének meg minden olyan támadást, amely közvetlenül fenyegetné valamelyiküket.

DeTrani összességében a rakétaelhárító rendszerek erősítését, az amerikai és a dél-koreai hadsereg közös gyakorlatozásának magasabb szintre emelését - esetleg Japán bevonásával - látná jónak. Emellett szerinte világossá kellene tenni, hogy a szövetségesek készek a végsőkig elmenni, ha Észak-Korea nem hagy fel atomprogramjával és rakétakísérleteivel.

(A nyitókép forrása: AFP)