Továbbra is vágnak, vágnak, vágnak címmel ad hírt a Magyar Nemzeti Bank tegnapi kamatcsökkentéséről a Financial Times (FT). A bank monetáris tanácsa két bázisponttal, 3,2 százalékra mérsékelte a hitelköltségeket, amit a forint halvány gyengülése követett. Az FT-nek, valamint a Bloombergnek és a MarketWatchnak nyilatkozó elemzők egyetértenek abban, hogy a lépés nem volt váratlan.

A makrogazdasági mutatók alakulása és a jelenlegi kedvező piaci környezet is arra ösztönözte az MNB-t, hogy kitartson a fokozatos kamatcsökkentés mellett. Ez a kezdeményező monetáris politika ráadásul megfelel a tavaszi választásokra készülő Fidesz igényeinek - helyezte politikai összefüggésbe a magyar jegybank döntéshozatalát Otilia Dhend, a londoni Teneo Intelligence befektetési tanácsadó cég elnökhelyettese.

Jól jön ez jövőre

A defláció közelébe került magyar gazdaságot látva nem meglepő, hogy az MNB folytatja monetáris enyhítési ciklusát. Emellett ez ad némi ösztönzést a belső keresletnek jövőre - csatlakozott az előtte szólóhoz Nicholas Spiro, a nevét viselő befektetési cég vezetője. Továbbra is kérdés, milyen hatása lesz annak, amikor a Fed monetáris politikája kevésbé lazává válik, ám az az igazság, hogy a magyar kötvénypiac jól tűrte a nyári eladási hullámot.

A magyar jegybank politikája összhangban van a globális monetáris politikával - hasonlította az MNB-t az amerikai Fedhez és az Európai Központi Bankhoz Pesuth Tamás, a Nézőpont kutatóintézet munkatársa. Az elemző szerint az alapkamat három százalékra csökken decemberben, amit további kisebb mértékű vágások követhetnek, ha a bank döntéshozói ezt így látják jónak - idézte Pesuth e-mailjét a Bloomberg.

William Jackson, a Capiatal Economist londoni elemzője úgy véli, hogy egy további 20 bázispontos decemberi kamatvágással véget ér a csökkentési ciklus. A Raiffeisen Bank magyarországi elemzői ezt követően további két 10 bázispontos mérséklést jósolnak a háromszázalékos szint alatt.

Túl nyugodtak lesznek

A jelenlegi kedvező makrogazdasági helyzet ugyan igazolja az MNB döntését, de sokan úgy érzik, hogy a bank döntéshozói hamis nyugalomba ringathatják magukat, különösen ha a jövő évi választásra gondolnak. A kockázatot növeli, hogy a magán- és a közszféra is erősen eladósodott, illetve hogy a forintadósságok jelentős része nem magyarországi hitelezők kezében van - fejtegette Spiro a FT-nek nyilatkozva.

A jegybankon belüli feszültségek csak akkor kerülnek majd felszínre, amikor felerősödik a vita arról, mi a megfelelő egyensúlyi kamatszint egy olyan kicsi, nyitott gazdaságban, mint Magyarország - derül ki Benoit Anne, a Société Générale elemzőjének e-mailjéből, amit a Bloomberg idéz. A monetáris enyhítés folytatásának politikai nyomás ad hátszelet.

Vége lesz a rezsiörömnek

A SocGen szakértői úgy látják, hogy véget érnek a jó idők, amelyet a rezsicsökkentéssel elkényeztetett magyar háztartások jelenleg élveznek. Az infláció mérséklődése főként az erős termés nyomán alacsonyabbá vált világpiaci élelmiszeráraknak, illetve a Fidesz-kormány közüzemi árcsökkentéseinek köszönhető. A közüzemi szolgáltatások 8,6 százalékos súllyal szerepelnek fogyasztói árak számolásának alapjául szolgáló termékek és szolgáltatások kosárban.

Ugyanakkor a változékony élelmiszer- és üzemanyagárak hatásától megtisztított maginfláció három százalék maradt, így a magyar gazdaság messze van a deflációtól. A SocGen elemzői arra számítanak, hogy a jövő tavaszi választást egy standard, ciklikus fogyasztói áremelkedés követi, mivel a Fidesz-adminisztráció a szavazás után valószínűleg feladja a közüzemi díjak korlátozását.

Veszélyben a forint?

A monetáris enyhítés miatt jelentős a veszélye annak, hogy a forint árfolyama a magasabb lesz a vártnál - értékelte a kamatcsökkentést Samu János, a Concorde elemzője. A szakértő 285 forint/eurós árfolyamot vár 2014 végére. Miután a monetáris politika a növekedési kilátások javítása érdekében hajlamos elviselni a pénzügyi stabilitással és az infláció megugrásával kapcsolatos kockázatokat, előfordulhat, hogy az MNB nem időben és nem megfelelő beavatkozásokkal reagál a pénzpiacok hullámzásaira.

Hasonló véleményen vannak a brit Barclays bank elemzői, akik a MarketWatch tudósítása szerint azt írták ügyfeleiknek, hogy a pénzbőség növeli a forint sérülékenységét, amennyiben nagyobb hullámzások indulnak a pénzpiacokon. A szintén brit RBS szakértője Abbas Ameli-Renani arra számít, hogy az infláció emelkedése és a gazdasági növekedés erősödése nyomán 2014 utolsó három hónapjában kezdheti el ismét emelni alapkamatát az MNB. Ezzel a kelet-közép-európai régió jegybankjai közül elsőként léphet erre az útra.