Úgy tűnik, bőven a jövő évben is kitart a világon az olcsó pénz korszaka - állapította meg a Bloomberg az elmúlt napok kamatdöntéseinek indoklását böngészve. Ha így lesz, az jó hír a magyar kormánynak, mert a pénzbőség erősíti a kockázatvállalási hajlamot, következésképpen a magyar államkötvények iránti keresletet. A Bank of Canada kommentjéből kimaradt a jövőbeni kamatemelés szükségességéről szóló passzus, a norvég és a svéd központi bank pedig meglepő egyhangúsággal hagyta változatlanul a hitelköltségeket.

A kanadai jegybank visszatért korábbi szóhasználatához, amely szerint a bizonytalan világgazdasági és hazai feltételek miatt az alapkamat csak "fokozatosan normalizálódik". Jelenleg egy százalékon áll a mutató. A svéd Riskbank szintén egy százalékon tartotta alapkamatát és a jövő év utolsó negyedére is csak 1,15 százalékot vár, szemben a szeptemberi előrejelzésében szereplő 1,25 százalékkal. A hitelköltségeknek alacsonyan kell maradniuk, amíg a gazdasági aktivitás meg nem erősödik és az infláció nem indul emelkedésnek - indokolták a döntést.

Mennek a falkavezér után

Norvégiában 1,5 százalékon marad az alapkamat annak ellenére, hogy egy hónappal ezelőtt még azon aggódtak az oslói jegybank döntéshozói, hogy a lakásárak és és lakossági hitelek rekordszintre nőttek. Minden azzal kezdődött azonban, hogy a Fed szeptemberben az előzetes várakozások ellenére nem mérsékelte havi 85 milliárd dolláros kötvényvásárlási programját. A Bloombergnek nyilatkozó elemzők várakozásainak medián átlaga szerint márciusig nem is teszik meg az első lépést.

A világ többi jegybankja azonban nem hagyhatja ezt figyelmen kívül. Ha ugyanis szigorítanák saját monetáris politikájukat, mielőtt az amerikai falkavezér lépne, akkor azt kockáztatnák, hogy országukat túl vonzóvá teszik a befektetőknek, amivel megerősítenék hazai devizájukat a dollárral szemben.

Semmi sem változott

A Fedet pedig semmi sem sietteti, sőt, az ősz eleji halogatás után az is várakozásra késztetheti az amerikai jegybankárokat, hogy a szeptemberi munkanélküliségi adat rosszabb lett a vártnál. A munkanélküliségi ráta 7,2 százalékon áll, miközben a Fed 6,5 százalékot tartana elfogadhatónak. Emellett elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy az általános gazdasági feltételek lényegében nem változtak az elmúlt végéhez képest, ezért ha akkor szükség volt a monetáris enyhítésre, akkor most is ez helyzet.

Vannak olyan szakértők is, akik nem veszik tudomásul ilyen nyugodtan a helyzetet. A jegybankok döntéshozói minden kétséget kizáróan megvadultak - véli Richard Gilhooly, a New York- TD Securities értékpapírcég kamatstratégája. Csak pumpálják a likviditást a gazdaságba és azt ígérik, hogy alacsonyan tartják a kamatokat. Ez szerinte nem normális.

A világ vezető jegybankjai mostanáig 20 ezer milliárd dollárral növelték mérlegfőösszegüket, ám a világgazdaság nem lett ettől sokkal élénkebb. Az IMF a napokban mérsékelte a világ GDP-jének bővülésére adott előrejelzését: 2013-ban a korábbi 3,1 százalék helyett csak 2,9, 2014-ben 3,8 százalék helyett csak 3,6 százalékot vár.