Egy kis létszámú belga vizsgálat szerint a sebészi és főleg a szövetmaszkok esetén 4 órányi hordás után jelentős tömegű baktérium halmozódik fel a maszk belső felületén és az orrnyílás alsó részén, amelyek között betegségeket okozók és antibiotikumoknak ellenállók (rezisztensek) is vannak - idézi a Frontiers in Medicine szaklapban megjelent cikket a Koronavírus vakcináció oldal. 

A vizsgálatban résztvevő 13 egészséges flamand (9 nő, 4 férfi) 4 órán át hordta a sebészi, illetve a szövetmaszkokat. A szövetmaszkok belső felületén ezt követően 146.000 életképes (kolóniaformáló) baktériumot mutattak ki, míg a sebészi maszkon csak 13.200-at. Leggyakoribb baktériumfélék: Bacillus, Staphylococcus és Acinetobacter fajok, amelyek 43 százaléka ellenálló volt ampicillinre, illetve eritromicinre.

Kapcsolódó

A felhalmozódott baktériumok eltértek a maszkok típusai szerint. A szövetmaszkok főleg Roseomonas, Paracoccus és Enhydrobacter, míg a sebészi maszkok Streptococcus és Staphylococcus fajokat láttak vendégül - sorolja  a részleteket az oldalt szerkesztő Dobson Szabolcs, szakgyógyszerész.

Az Antwwerpeni Egyetem felméréséből kiderült, 25 000 megkérdezettnek csak a 21 százaléka válaszolta azt, hogy a szövetmaszkját naponta tisztítja.

A szövetmaszkok sterilizálására laboratóriumi mérések szerint a legjobb módszer a 100 fokos vízben való forralás, a 60 fokos vízben való mosás detergenssel, vagy a gőzvasalóval való kivasalás. A sebészi maszkok esetében a legjobb megoldás valószínűleg az, ha használat után eldobjuk - állapítják meg végül a kutatók. (Négy órás folyamatos használat után jobb lecserélni a sebészi maszkot, ha csak fel-le vesszük, egy napig használhatjuk.)

A delta-variáns terjedése idején fontos a maszkhasználat, állítják egybehangzóan a szakértők. Az oltás még 80 százalékos átoltottság esetén sem lenne elegendő a járvány megállításához, de Magyarországon ettől nagyon messze vagyunk, a lakosság átoltottsága alig több mint 60 százalék.