Veszekedős tárgyalással ünneplik választási győzelmük egyéves évfordulóját a görög kormánykoalíció pártjai. A két kisebb baloldali párt az állami média (ERT) bezárásának felülvizsgálatát követeli - az erről szóló döntést a parlamentet megkerülve kormányrendelettel léptették életbe, a kétezer ember elbocsátása széles körű tiltakozást váltott ki Görögországban. Antonisz Szamarasz miniszterelnök a hét végén azt ajánlotta, hogy állítsanak fel többpárti bizottságot azzal a feladattal, hogy válassza ki az ERT csontváz soványságúra karcsúsított utódának személyzetét, ám partnerei csípőből visszautasították javaslatát - jelentette az athéni Ekathimerini.com portál.

A feleknek időt adhat az államtanács, amely ma hallgatja meg a médiacég alkalmazottainak panaszát. Ennek nyomán úgy dönthet, hogy vissza kell állítani az ERT műsorszolgáltatását, amíg az ügyben meg nem születik a végleges döntés. A legkisebb koalíciós partner, a Demokratikus Baloldal ugyanakkor világossá tette: nem támogatja az ideiglenes megoldásokat. Az ERT-t át kell alakítani, de úgy, hogy eközben tovább folytatja a munkáját. Ugyanakkor ez a párt sem akar előrehozott választásokat.

Megosztott a nép

A hét végén készült közvélemény-kutatás szerint az emberek 68 százaléka ellenzi - az egyébként nem igazán népszerű - közmédia bezárását. A válaszadók 49 százaléka szerint a kormánynak maradnia kell, míg 47 százalékuk egy év után menesztené a koalíciót. A legnépszerűbb pártok fej fej mellett állnak: a kormányt vezető jobbközép Új Demokráciát a szavazók 20,2, a legnagyobb ellenzéki erő, a radikális baloldali Szirizát a választók 20 százaléka támogatja.

A hét végén megrepedni látszott Szamarasz támogatottsága saját pártján belül is. Dimitrisz Avramopulosz külügyminiszter saját közleményt adott ki az ERT ügyében, amelyet megfigyelők úgy értékeltek, hogy Athén volt polgármestere igyekszik távolodni a kormányfőtől ebben az ügyben. Avramopulosz szerint a közmédia ügyét nem lehet elválasztani a közszféra átszervezésétől, az ERT beosztott munkatársai nem tehetők felelőssé azért, hogy a szervezet pazarlóan tevékenykedett. Szamarasz ez utóbbi miatt nagyon kritikus az ERT-vel szemben.

Hosszabb távon baj lehet

Egy esetleges újabb görög kormányválságnak beláthatatlan következményei lennének ugyan, ám Michael Ivanovitch, az MSI Global számviteli tanácsadó cég elnöke a CNBC-ben megjelent cikkében nem ettől félti az eurót. Rövid távon nem lát gondot a közös európai valutával, sőt jó befektetésnek tartja azt, és középtávon sem az a fő gondja, hogy ez eurózónát erősíteni hivatott uniós intézkedések, például a tagországok költségvetéseinek jobb összehangolását szolgáló fiskális paktum, nem elég hatásosak.

A nagyobb probléma az adósságválság félrekezelése, amellyel kapcsolatban az elmúlt napokban jelent meg az IMF beismerő vallomása. Eszerint rosszul mérték fel a görög válság mélységét, pontatlan előrejelzéseket adtak és a Valutaalap szabályát megszegve úgy nyújtottak hitelt az országnak, hogy tudták: középtávon nem fenntartható adóssága, azaz adósságelengedés nélkül csődbe mehet.

Nem barátok közti vita

Ivanovitch szerint az IMF úgy látja, hogy a gondok orvoslásának akadálya a német-francia ellentét. Emiatt került ki a görög válság az EU ellenőrzése alól és a befektetők tudják, hogy ugyanez bármikor előfordulhat a jövőben is. Berlin és Párizs konfliktusa - nevezetesen, hogy a költségvetési fegyelem szigorításával, megszorításokkal, vagy elsősorban a növekedés ösztönzésével kell-e kilábalni a válságból - nem pusztán baráti feszültség, mint ahogy azt a politikusok állítják.

Masszív téglafal van a felek között egy olyan időszakban, amikor az európrojektben részt vevő tagállamoknak szuverenitásuk újabb jelentős részét kellene átadniuk az EU-nak. A helyzet kilátástalanságát jó bizonyítja Hans-Olaf Henkel, a német iparszövetség korábbi elnöke hét végi cikke. Az európárti szakember igen tisztán megfogalmazott, érvekkel jól alátámasztott írásában úgy fogalmazott, hogy a francia-német barátság csak az euró feladásának árán menthető meg. Más szóval a felek politikai ellentétek feloldása nélkül nincs jövője a közös európai valutának.

Hová került a görög hitel?

A görög államháztartás stabilizálását célzó nemzetközi hitelek kétharmada bankokhoz és befektetőkhöz jutott - írta hétfőn a Süddeutsche Zeitung című német lap az Attac nemzetközi globalizációkritikus szervezet számításai alapján. Az Attac szerint eddig összesen 207 milliárd eurót utaltak át a görög kormánynak az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap hitelcsomagjaiból. Az athéni vezetés ebből 58 milliárd eurót görög bankok feltőkésítésére fordított, 55 milliárd euróból pedig adósságot törlesztett, vagyis lejáró állampapírok tulajdonosainak utalta át az értékpapírok után járó összeget. További 11 milliárd euróért később lejáró állampapírokat vásároltak vissza, 35 milliárd eurót pedig bankoknak, biztosítóknak és befektetési alapoknak fizettek ki a 2012-ben végrehajtott adósságleírási program keretében.
A 207 milliárd euróból 159 milliárd euró így rögtön a nemzetközi pénzügyi rendszerbe került, de a fennmaradó 48 milliárd euró sem maradt az államháztartásban. Az Attac számításai szerint 35 milliárd eurót kamatkiadások fedezésére fordítottak, így végül csak 13 milliárd euró jutott az államháztartási szerkezet átalakítására.
Az Attac szerint az adatokból kitűnik, hogy "a politikai elit célja nem a görög emberek, hanem a pénzügyi szektor megmentése". A görög lakosságnak a mentőprogramokból csak a "katasztrofális társadalmi következményekkel járó brutális megszorítások jutottak" - idézte a Süddeutsche Zeitung a szervezet egy képviselőjét. A német kormány visszautasítja a globalizációkritikus szervezet vádját. A berlini pénzügyminisztérium szerint a nemzetközi hitelprogramok a görög lakosság javát szolgálják, hiszen a támogatás révén sikerült megelőzni a görög pénzügyi rendszer összeomlását, és az athéni kormány időt nyert az államháztartás reformjához. (MTI)