Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az ülést lezáró sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint úgy vélekedett, hogy soha nem volt erősebb ezen stratégiai partnerség, amely a liberális demokrácia, az emberi jogok, a nyitottság, az együttműködés és a tisztességes kereskedelem értékein alapul.

Abe Sindzó japán kormányfő egyebek mellett szintén a globális szabadkereskedelmi rendszer megőrzésének és fejlesztésének fontosságáról beszélt, amelyre szerinte a "protekcionizmus terjedésének világméretű trendje" ellenében van szükség. Röviden érintette az Egyesült Királyság európai uniós kiválásának ügyét is, leszögezve, hogy "minden áron" el kell kerülni a rendezetlen brit távozást. Kiemelte, sok japán vállalat azért fektetett be a szigetországban, mert Európa kapujaként tekintett rá. "Nagyon reméljük, hogy ezek a cégek tovább tudnak ott működni" - közölte.

Kapcsolódó

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pedig hangsúlyozta, hogy az EU-nak Japán a legszorosabb barátja és partnere Ázsiában, és ez így is fog maradni.

Diplomáciai források szerint komoly vita volt a zárónyilatkozatot illetően, mivel a japán delegáció kezdetben elutasította, hogy belefoglalják a szövegbe azt is, hogy együtt fognak működni a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformján, tartva attól, hogy ez feldühíti Donald Trump amerikai elnököt. Hasonló okból nem bólintott rá Tokió sokáig arra sem, hogy kitérjenek a párizsi klímaegyezmény végrehajtásának felgyorsításának szükségességére is.

Végül azonban mindkét pont bekerült a dokumentumba, még ha kissé módosítva is. Noha Brüsszelben tisztában vannak azzal, hogy az Egyesült Államok nélkülözhetetlen biztonsági partnere Japánnak, sokan mégis furcsának találták volna, ha ez nem sikerül, különösen, hogy az EU nemrég még az értékek terén jóval távolabb álló Kínával is hasonló nyilatkozatot írt alá. Az értekezleten külpolitikai kérdésekre is kitértek, közös álláspontra helyezkedtek az ukrán válság, az észak-koreai helyzet és az iráni atomalku témájában is.

Február 1-jén lépett hatályba az EU-Japán szabadkereskedelmi szerződés, amely jobban megnyitja a japán piacot az európai mezőgazdasági export előtt, ahogy számos más ágazatban is bővíti a kiviteli lehetőségeket.

A megállapodás felszámolja a kétoldalú árukereskedelemre kivetett vámokat, megnyitja a szolgáltatások és a közbeszerzések piacát, valamint közös szabályrendszert és szabványokat hoz létre. Szakértők szerint az európai agrártermelők és a japán autógyártók lesznek az egyezmény legnagyobb nyertesei, az uniós exportőrök évi mintegy egymilliárd eurót takaríthatnak meg a vámok lebontásával.

Japánban és az EU 28 tagállamában csaknem 640 millió ember él, a felek együttesen a világgazdaság közel 30 százalékát teszik ki, részesedésük a világkereskedelem teljes forgalmából megközelíti a 40 százalékot. Japán az Európai Unió hatodik legnagyobb exportpiaca, a japán kivitelnek pedig a harmadik legfontosabb célpontja az EU.

Magyarországnak Japán a hetedik legnagyobb EU-n kívüli kereskedelmi partnere. Az oda irányuló magyar export értéke éves szinten megközelíti a 0,5 milliárd eurót, az importé pedig az 1,3 milliárd eurót.