Iránban az elmúlt három év legnagyobb tüntetéshulláma bontakozott ki, miután az ország fizetőeszköze, a riál rekordmélységbe zuhant az amerikai dollárral szemben, és lemondott a központi bank elnöke. Az állami média közlése szerint Mohammad Reza Farzin jegybankelnök távozott posztjáról, miközben kereskedők, piaci árusok és bolttulajdonosok vonultak utcára Teherán több városrészében.

A demonstráció központja a belvárosi Saadi utca, valamint a fő bazár közelében fekvő Shush negyed volt. A bazár kereskedői hagyományosan jelentős politikai befolyással bírnak, így például az 1979-es iszlám forradalom idején is meghatározó szerepet játszottak. Az IRNA állami hírügynökség megerősítette a tiltakozásokat, szemtanúk szerint pedig Iszfahánban, Sirázban, Meshedben és Kermánban is utcára vonultak az emberek.

A feszültséget közvetlenül a riál összeomlása váltotta ki. Vasárnap az árfolyam elérte az 1,42 millió riálos szintet dolláronként, majd hétfőn 1,38 millió körül mozgott.

Farzin 2022-es kinevezésekor még nagyjából 430 ezer riált kellett adni egy dollárért. A gyors leértékelődés piaci pánikot okozott, több száz üzlet zárt be Teherán üzleti negyedeiben, megbénítva a kereskedelmet. A bezáró boltosok másokat is arra buzdítottak, hogy csatlakozzanak a tiltakozásokhoz.

A tüntetések hamar túlmutattak a gazdasági elégedetlenségen. Szemtanúk szerint a teheráni tüntetők rendszer- és kormányellenes jelszavakat skandáltak,

sőt egyes csoportok az egykori monarchia visszaállítását követelték olyan kifejezésekkel, mint a „Halál a diktátorra!” vagy az „Éljen a király!”. A hatóságok több helyen rohamrendőröket és könnygázt vetettek be a tömeg feloszlatására. A helyi média visszafogott hangnemben számolt be az eseményekről, a kemény politikai jelszavak közlését többnyire mellőzve.

A tiltakozások súlyosságát jelzi, hogy Maszúd Peszeskján iráni elnök kedden nyilvánosan párbeszédet ígért a demonstrálókkal. Az államfő az X közösségi oldalon közölte, hogy arra utasította a belügyminisztert, hogy vegye fel a kapcsolatot a tiltakozó mozgalom képviselőivel, és mérlegelje követeléseiket. Peszeskján szerint a kormány reformokat tervez a bank- és pénzügyi rendszerben, valamint intézkedéseket készít elő a lakosság vásárlóerejének megőrzése érdekében.

A gazdasági válság mélységét az inflációs adatok is alátámasztják. Az állami statisztikai hivatal szerint decemberben az éves infláció 42,2 százalék volt, ami 1,8 százalékponttal haladja meg a novemberi szintet.

Az élelmiszerek ára egy év alatt 72 százalékkal, az egészségügyi és orvosi termékeké 50 százalékkal emelkedett. Kritikusok szerint ezek az adatok már a hiperinfláció előszobáját jelentik. A helyzetet tovább ronthatja a napokban bevezetett benzinár-változás, amely újabb áremelkedési hullámot indíthat el.

Iránban hónapok óta egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a háztartások. Az alapvető közszükségleti cikkek beszerzése még nagyobb terhet tesz a lakosságra, a megugró lakbérek miatt pedig sok fiatal kénytelen volt felmondani albérletét, és visszaköltözni a szüleihez.

A gazdasági problémákat geopolitikai kockázatok is súlyosbítják. A piacokat továbbra is a markában tartja a júniusi, 12 napos iráni-izraeli háború utóhatása, valamint az attól való félelem, hogy egy újabb konfliktus akár az Egyesült Államokat is bevonhatná. Szeptemberben az ENSZ a „snapback” mechanizmus segítségével ismét életbe léptette a nukleáris szankciókat Iránnal szemben, befagyasztva az iráni külföldi eszközöket, megtiltva a fegyverüzleteket, és újabb büntetőintézkedéseket bevezetve az ország ballisztikus rakétaprogramja miatt.

Irán gazdasági csökkenése az elmúlt évtizedben vált látványossá. A riál még a 2015-ös nukleáris megállapodás idején 32 ezer körül mozgott a dollárral szemben, az egyezmény azonban összeomlott, miután Donald Trump 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat a megállapodásból - írja a CNN.

Kapcsolódó