Lapunk információja szerint a FOE nemrég - immár harmadszor - az Alkotmánybírósághoz fordult. A jelenlegi beadvány a Legfelsőbb Bíróság azon jogegységi döntése ellen irányul, amelyben az LB - a felszámolószakma korábbi gyakorlatával szemben - kimondta, hogy a felszámolói díjazás csődtörvényben meghatározott százalékos értékeit bruttó módon kell alkalmazni. Ezzel kapcsolatban a Pénzügyminisztérium egyébként tervezi, hogy az elképzelések szerint 2001 végéig hatályba lépő csődtörvény-módosításban már az értékek nettó módon történő alkalmazása lesz az irányadó. Így tehát a későbbiekben az áfa értékével nőne a felszámolói díjak mértéke. A FOE már az év elején is beadvánnyal fordult az Ab-hoz, miután a múlt év végi adótörvény-módosítás eredményeképpen a jogos követelések mértékében legtöbbször előkelő helyet elfoglaló adó- és járuléktartozásokat jegyző szervezetek (például az APEH és a VPOP) az egy százalék befizetése alól 2000. január 1-jétől mentességet élveznek. A FOE szerint a hitelezők ilyen módon történő megkülönböztetése alkotmányellenes. Ezt a döntést a hitelezők sem nézik jó szemmel, és amióta a költségvetési szervek nem fizetik a FOE szerint jogosan rájuk eső részt, az egyes felszámolások esetében rendszerint a többi hitelező sem fizeti be a törvényben előírt 1 százaléknak megfelelő összeget. A felszámoló költségeit pedig az adós társaság hitelezőinek kellene megfinanszírozniuk az összkövetelésük egy százalékának a díjfedezeti számlára történő befizetésével. Ám a jelenlegi helyzetben tovább csökken a vagyontalan felszámolások lebonyolítására rendelkezésre álló összeg (NAPI Gazdaság, 2000. november 16., 10. oldal). A FOE az 1997-es csődtörvény-módosításkor is az Ab-hoz fordult jogorvoslatért, szintén a felszámolói díjazásokkal kapcsolatban. A szakmai szervezet szerint az állam a díjkiegészítési alapról szóló szabályozás rá eső részét nem tartotta be, mert a törvényben megfogalmazottakkal ellentétben nem töltötte fel egy kezdő összeggel a díjkiegészítési számlát, ebből fakadóan a felszámolótársaságoknak a FOE kalkulációja szerint mintegy 600 millió forint káruk származott. A felszámolók igényének jogosságát jelzi, hogy a PM jelenleg azt tervezi, hogy az egyszerűsített felszámolások esetén a Fővárosi Gazdasági Hivatalnál vezetett díjkiegészítési számlára az eddigiekkel ellentétben az állam is elhelyezne egy bizonyos összeget (NAPI Gazdaság, 2000. november 23., 12. oldal). Ez mindenképpen garantálná a felszámolást végző társaság számára a minimális 100 ezer forint kifizetését. Igaz, csak abban az esetben fizetne az állam, ha a felszámoló a törvényben meghatározott minimális 300 ezer forint harmadát sem a hitelezők befizetéseiből, sem a felszámolási vagyon értékesítéséből nem tudja megkapni. Molnár György, a FOE elnöke szerint a felszámolószakma válságát jelzi, hogy míg 1997-ben 198 társaság foglalkozott felszámolási tevékenységgel, addig jelenleg csak 123 ilyen vállalkozás van, és a jelek szerint ez a szám a hivatalos felszámolói jegyzék 2001. június végi megújításakor még legalább hússzal tovább csökkenhet. A FOE beadványaira egyébiránt az Ab eddig egyetlen esetben sem válaszolt. Csendes Iván