Évente csaknem 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el náluk az öt százalékot. Miközben szakértők úgy látják: ez a csoport a becslések szerint akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak, az érintettek foglalkoztatásával pedig a cégek anyagilag is jól járnának.

Nézzük az adatokat. A mintegy 450 ezer megváltozott munkaképességű munkavállaló közül jelenleg csupán 140-150 ezren dolgoznak. Még meghökkentőbb, hogy a hazai munkaadók mintegy 80 ezer ember után fizetnek rehabilitációs hozzájárulást, ami könnyen elkerülhető lenne, ha a hazai foglalkoztatók – potenciális munkaerő-piaci tartalékként – nagyobb arányban alkalmaznák őket.

Kapcsolódó

Éves szinten így

a rehabilitációs hozzájárulás csaknem 200 milliárd forintos költségtételt jelent a Magyarországon működő cégek számára.

Eközben számos pozitív példa igazolja, hogy azon munkáltatók, akik bevezették a rehabilitációs foglalkoztatást, kézzelfogható eredményeket tapasztalnak nem csupán költségoptimalizálási oldalról, hanem a vállalati  kultúra és a munkáltatói márka erősödése tekintetében is.

„Első lépésként mi megvizsgáltuk, hogy milyen munkakörökben tudnánk alkalmazni őket, valamint azt is, hogyan lehet bizonyos feladatköröket átalakítani úgy, hogy a működés, a hatékonyság és a feladatok teljesíthetősége továbbra is fő szempont maradjon. Amikor elkezdtük meghirdetni a kiválasztott munkaköröket, az első két hétben több mint 400 önéletrajzot kaptunk. A feladat nehézségét jól tükrözi, hogy a beérkezett pályázatok csupán fele érkezett valóban megváltozott munkaképességű jelentkezőktől, de arra is élesen rávilágít ez a szám, hogy valóban nagy az érdeklődés az ilyen típusú munkakörökre” – számolt be tapasztalatairól a Schmera Csaba, a REGIO JÁTÉK HR igazgatója.