A héten kétfrontos háborút kezdeményezett a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), amennyiben Nagy Márton miniszter beváltotta a mögöttünk hagyott hétre vonatkozó az ígéretét. Megnéztük a bankok és a telekommunikációs szolgáltatók esélyeit. 

A tárcavezető még hétfőn közölte, miután elárulta, hogy kisebb lesz vártnál a magyar gazdaság teljesítménye, hogy az infláció elleni küzdelemben az árrésstop mellett célkeresztbe került a telekommunikációs és a banki szektor is. 

A távközlési szolgáltatókkal (itt 15,6 százalék volt a februári infláció) tárgyalásokat kezdeményeztek szerdán, és továbbra is önkéntes árkorlátozást várnak el tőlük. Nagy Márton szerint a távközlési szektorban sokkal nagyobb esélyt lát a kormányzat, hogy nem kell beavatkozni a piaci folyamatokba.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NMHH) felmérése szerint ugyanis tavaly egy átlagos magyar háztartás telekommunikációs összköltése 23401 forint volt, ami 11,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Ennyit költünk telekommunikációs szolgáltatásokra:

  • a mobiltelefonos költések átlaga – mobil hang és kisképernyős mobilnet-szolgáltatások költsége – az előző évhez viszonyítva 10 százalékkal emelkedett, és 2024-ben háztartásonként meghaladta a 14 ezer forintot.
  • A helyhez kötött internet költsége az elmúlt időszakhoz képest 17 százalékkal emelkedett, és megközelítette háztartásonként a 6 ezer forintot.
  • Hasonló mértékű emelkedés volt tapasztalható a fizetős televízió részpiacon is, itt a költségek 15 százalékkal emelkedtek, és elérték az 5500 forintot.
  • 17 százalékkal növekedtek legalacsonyabb elterjedtségű szolgáltatásként – a hangszolgáltatáshoz nem kapcsolódó mobilinternet költségei is, ami így 4200 forintra emelkedett.
  • A helyhez kötött telefonpiacon pedig 12 százalékos emelkedést azonosítottak, így az átlagos költés megközelítette a 2300 forintot.

Összegszerűen felvázolva a háztartások teljes telekommunikációs költése – online tv és streaming nélkül – a 2023-as 84 milliárd forintról 2024-re 93 milliárd forintot meghaladó összegre nőtt.

Baljós jel, hogy Nagy Márton közösségi oldalára feltöltött videójában arról beszélt, hogy a minisztériumában azt látják, január- februárban közel 16 százalékkal emelkedtek a díjak. „Internetről van szó, a televíziózásról, vagy a mobilszolgáltatási díjakról. Azért ez elég magas. Következik a további díjemelés. Áprilistól szeretnének további áremeléseket végrehajtani ezek a szolgáltatók. Ez elfogadhatatlan. Alapvetően azt szeretnénk elérni, hogy egy önkéntes árkorlátozás legyen. Ne emelkedjenek tovább az árak. Mi azt gondoljuk, hogy nemzetközi összehasonlításban is drágák ezek a telekommunikációs árak. Egy hetük van rá, hogy visszajöjjenek ez hétfő-kedd, hogy milyen vállalásokat tudnak tenni számunkra. Még áprilisban valamilyen döntés születhet, ami ármérséklő hatással lehet. A kormány fog arról dönteni, hogy a piaci szereplők vállalásai elfogadhatóak-e vagy a piaci szabályozás eszközéhez fog nyúlni” - szögezte le a nemzetgazdasági miniszter. 

Letörhetők a telekommunikációs és banki díjak? Van-e remény a cégek önmérsékletére?

Az élelmiszereknél alkalmazott árrésstop után a Nemzetgazdasági Minisztérium a telekommunikációs és a banki szolgáltatások árát szeretné letörni, ezzel is küzdve az infláció ellen. A Bázispontban áttekintettük az ügy hátterét.

A pénzintézetek kapcsán ugyanis Nagy Márton azt is egyértelműsítette, hogyan képzelik el a banki szolgáltatások inflációjának megfékezését (12,5 százalékos volt ebben a szektorban a februári áremelkedés). A lakossági fizetési számla vezetéséhez kapcsolódó díjak befagyasztása a 2024. december 31-ei szinthez nem visszamenőlegesen történik meg, viszont elég kis időt fognak kapni az érintettek.

Még a héten, a hét végén pontot teszünk a végére, onnantól kezdve egy hét múlva bevezetik az árrésstopot a banki szektorban is

- mutatott rá Nagy Márton a várható tárgyalási menetre. 

Talán az a legfontosabb, hogy a bankokkal valamilyen megegyezés szülessen

 - szögezte le az az Economx érdeklődésére Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. 

Hangsúlyozta, Magyarországon az ügyfelek rendkívül csekély százaléka vált bankot és sokan még a növekvő díjak miatt sem veszik számba más bankok ajánlatait, viszont a szolgáltatások árának további emelkedésével kialakulhat a bankokkal szemben egy kedvezőtlen testtartás, illetve az ügyfelek lemondhatnak bizonyos banki szolgáltatásokról, amelyek egyébként a pénzügyi tudatosság folyamatos bővítése kapcsán lennének fontosak. 

Valószínűsíthető, hogy bankok által alkalmazott díjak esetében lesz beavatkozás, az élelmiszerekhez hasonlóan,, amely ideiglenesen megvédheti az ügyfeleket a díjak emelésétől

- magyarázta az elemző. 

Pásztor Szabolcs azzal is árnyalta a képet, hogy a bankok azonban egyrészt mindig kitöltik a szabályozói teret, másrészről pedig, nyilvánvalóan ebből következően, igyekeznek áthárítani a profitjukat csökkentő díjakat a banki ügyfelekre. Amennyiben a jogszabályalkotó célja az, hogy ezt elkerülje, akkor mindenképpen további bürokratikus eszközökhöz kell nyúlnia - figyelemztetett az Oeconomus munkatársa. 

Kapcsolódó