A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A magyarországi vállalkozásokat egyelőre nem foglalkoztatja különösebben az, hogy Görögország esetleges csődje miként befolyásolja működésüket. Ez a vállalkozások jó részét közvetlenül nem is érinti, ám a görög kapcsolatokkal rendelkezőket igen. A tanácsadókat azonban egyelőre nem rohamozták meg sem utazási irodák, sem szállítmányozócégek, sem gyümölcsfelvásárlók, sem egyéb, a térségben jelen lévő, beruházó, terjeszkedő társaságok.

Pedig sokat lehet bukni azon, ha egy vállalkozás azzal szembesül, hogy partnerének országa csődöt jelentett. Alapesetben nemcsak azzal kell ugyanis megbirkózni, hogy a partner fizetésképtelenné vált vagy késve fizet − bár ez sem utolsó szempont. A társaságnak azzal is szembe kell néznie, hogy mindenfajta követelése füstté válik − de legalábbis jelentősen kitolódhatnak a fizetési határidők.

Ha olyan cégről van szó, amelyik nemcsak üzletel görög vállalkozásokkal, hanem telephelye van a félszigeten − vagy görög anyavállalata van −, különösen ki van téve a kockázatoknak. Kérdésessé válik minden, az állammal szembeni követelése. Nemcsak támogatásról van itt szó, hanem a visszajáró áfáról vagy bármilyen adóról, amelynél túlfizetése van. Másik oldalról az is igaz, nem valószínű, hogy egyhamar az adótartozást követelni fogják a mulasztókon.

Egy csőd nemcsak az adótervezést, hanem a mindennapi működést is veszélyeztetheti. Nem tudni, mi lesz a társaság folyószámláján tartott pénzzel, de likviditási gondot okozhat akár az is, ha a folyószámlahitele egyik percről a másikra megszűnik. A magyarországi leányvállalatok vagy fióktelepek is krízisként élhetik meg, ha görög tulajdonosuk egyszerre fizetésképtelenné válik. Elképzelhető az is, hogy a görög anyavállalatok elkezdik leányaikhoz vagy egyéb, nem görögországi telephelyeikhez menekíteni mozdítható vagyonelemeiket s igyekeznek azokat minél hamarabb elvágni Görögországtól.