A PwC még soha nem mért ekkora pesszimizmust a vállalatvezetők között az árbevétel növekedés kérdésében, mint az idei felmérésben. A hazai vállalatvezetők egyszerre szembesülnek erősödő rövid távú fenyegetésekkel és a technológiai átalakulás folyamatos kényszerével, amely hosszú távú, stratégiai fókuszt követel. Bár a világgazdaság kilátásaival kapcsolatban továbbra is optimisták, itthon bizonytalanság uralja a vezetői gondolkodást – ez derül ki a PwC Magyarország 15. alkalommal, 2025 őszén elvégzett vezérigazgató-felméréséből. 

A kutatás főbb megállapításai és eredményei:

  • 15 éves mélypontra került a vállalatvezetők bizalma a saját cégük bevételeinek növekedésével kapcsolatban: egy éves távlatban mindössze 31 százalék vár növekedést. 
  • A világgazdaság gyorsulásával kapcsolatban optimistábbak a vezetők, mint a hazai gazdaság növekedési ütemének emelkedésével.
  • Gazdasági mutatók tekintetében 2026-ra 397 forintos eurót, 4,6 százalékos inflációt és 1,5 százalékos GDP-növekedést jósolnak. 
  • Az elmúlt években folyamatosan csökkent azok aránya, akik kitettnek érezték magukat a különböző vizsgált veszélyeknek. Ez most megfordult, újra nőtt azok aránya, akik a különböző külső tényezők fenyegetését veszélyként élik meg a vállalatukra nézve. A listát a szabályozói környezet változása, az infláció és a makrogazdasági volatilitás vezetik.
  • „Elég gyorsan alakítom-e át a vállalkozásomat ahhoz, hogy lépést tartsak a technológia változásaival, beleértve az AI-t?” – ez a kérdés az, ami a legtöbb vezérigazgatót foglalkoztatja; közben a vezetők 77 százaléka még nem tapasztalja az AI hatását a vállalata eredményességében.  
  • A vállalati transzformációs törekvéseket nehezíti a gazdasági kilátásokból fakadó óvatosság és kockázatkerülés. 
  • A vezérigazgatók mindennapjainak az a sajátossága, hogy hosszú távú stratégiai döntésekre átlagosan munkaidejük 10 százalékát tudják fordítani. 
  • Felerősödtek a bizalmi kérdések a vállalatokkal kapcsolatban: a hazai vezetők 81 százaléka észlelte az érintettjei igényét nagyobb átláthatóság iránt a cégével kapcsolatban.

A PwC Magyarország friss kutatása szerint a magyar vállalatvezetők a világgazdaság jövőjét illetően derűlátóbbak nemzetközi társaiknál: 71 százalék bízik a globális növekedés élénkülésében, míg világszerte ez az arány 61 százalék. Mindössze 5 százalék számít lassulásra.

A hazai gazdaság megítélése azonban visszafogottabb: a tavalyi 60 százalék után idén már csak 53 százalék vár gyorsulást

– derül ki a kutatásból.

A rövid távú üzleti kilátások is óvatosabbá váltak. A következő tizenkét hónapban mindössze 31 százalék számít árbevétel-növekedésre Magyarországon, ami a felmérés másfél évtizedes történetének legalacsonyabb értéke.

Kapcsolódó

Hároméves távon már kiegyensúlyozottabb a kép: itthon 48 százalék, globálisan 49 százalék optimista. A makropályát illetően a vezetők átlagosan 397 forintos euróárfolyammal, 4,6 százalékos inflációval és 1,5 százalékos GDP-bővüléssel számolnak. 

A kutatás során jóslásokra is fel szokták kéni az igazgatókat. Az orosz‑ukrán háború lehetséges végét 2026-ra becsülték, az euró bevezetését pedig 2033-ra.

A legnagyobb kockázattá idén a hazai szabályozási környezet lépett elő, 51 százalékkal, megelőzve az inflációt és a makrogazdasági volatilitást, amelyek egyaránt 43 százalékon állnak. A geopolitikai konfliktusoktól tartók aránya 36 százalékról 37 százalékra nőtt, a kiberkockázat 37 százalékon szerepel, szemben a globális 31 százalékkal. Eközben csökkent a készséghiány miatti aggodalom 44 százalékról 32 százalékra, és a technológiai zavaroktól való félelem 35 százalékról 24 százalékra zuhant.

A vámok hatását a vezetők 75 százaléka csekélynek tartja, 12 százalék viszont nyereséghányad-csökkenéstől fél. A geopolitikai helyzet miatt a vállalatok 18 százaléka kevésbé valószínű, hogy jelentős beruházásba kezd.

A mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása még kísérleti fázisban jár. Nagy vagy nagyon nagy mértékben a keresletgenerálásban 18 százalék, az ügyfélélményben 17 százalék, a támogató szolgáltatásokban 12 százalék használja. Kézzelfogható eredményről kevesen számolnak be: 13 százalék érzékelt többletbevételt, és 77 százalék sem költségcsökkenést, sem bevételnövekedést nem tapasztalt. Azoknál azonban, ahol erősek az AI-alapok, a bevételnövekedés aránya 9 százalékkal szemben 28 százalék, a költségcsökkenés 12 százalékkal szemben 33 százalék. Míg Magyarországon mindössze 6 százalék számolt be egyszerre bevételnövekedésről és költségcsökkenésről, globálisan ez 12 százalék.

A mesterséges intelligenciának már nem csak jövője, hanem múltja is van, ezért egyre több összefüggésre derül fény. Az idei felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a felkészültség megléte itthon kevesebb eredménnyel járt

– mondta Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország üzleti tanácsadója.

Kérdés, hogy ugyanazt értjük-e felkészültség alatt, illetve amennyiben erre a kérdésre igen a válasz, úgy milyen más okok húzódnak meg a szerényebb eredmények mögött? Most csak találgathatunk, de a következő években izgalmas megállapítások jöhetnek, amik visszahatnak a mesterséges intelligencia alkalmazására – tette hozzá.

Az iparági határok átlépése is napirenden van: a magyar vezérigazgatók 35 százaléka versenyez új szektorokban, szemben a globális 42 százalékkal. A következő három évben jelentős felvásárlást tervezők aránya Magyarországon 34 százalék, világszerte 44 százalék; tavaly ez itthon 42, globálisan 60 százalék volt.

Az innovációt a hazai vezetők 53 százaléka tartja stratégiailag kritikusnak, mégis csupán 18 százalék tolerál magas kockázatot, és 16 százaléknál működik rutinszerű mechanizmus az alulteljesítő  K+F projektek leállítására. Közben a bizalmi kihívások erősödnek: a CEO-k 81 százaléka érzékelt legalább mérsékelt problémát az AI-biztonság, adatvédelem vagy klímaváltozás területén, miközben csak minden harmadik vállalat rendelkezik kiforrott fenntarthatósági folyamattal.

A vezetők visszajelzései is megerősítik, hogy bizonytalanság idején minden szervezetnek a saját értékeire és közösségére kell támaszkodnia

– mondta Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója. 

Hozzátette: a bizalom, a transzparencia és az együttműködés azok a pontok, amelyekhez akkor is vissza tudunk nyúlni, amikor gyorsan változik körülöttünk a világ. A hosszú távú versenyképességhez most az kell, hogy tudatosan fűzzük szorosabbra a kapcsolatot az ügyfeleinkkel, és merjük átírni a régi működési mintákat. Ha jól használjuk ki ezt az időszakot, nemcsak alkalmazkodunk, hanem előnyt is kovácsolunk belőle.

Kiderült az is, hogy Magyarországon a vezérigazgatók munkaidejük 60 százalékát egy éven belüli, rövid távú feladatokra fordítják, miközben az öt évnél távolabbi stratégiai kérdésekre mindössze 10 százalék jut. A napi operatív nyomás így egyértelműen felülírja a hosszabb távú tervezést, ami jól tükrözi a jelenlegi gazdasági környezet bizonytalanságát és a folyamatos alkalmazkodási kényszert.

A kutatásról

A magyarországi felmérés során a személyes interjúkészítés módszerét alkalmazták, amelynek keretében a PwC szakemberei 2025 októbere és decembere között 210 hazai vállalat vezérigazgatóját kérdezték meg és a kvantitatív adatokat kérdőívek segítségével rögzítették.