Az energiaellátás biztonsága, az inflációs kilátások és a kamatpálya alakulása volt a fő témája annak az elemzői panelbeszélgetésnek az MKIK Gazdasági Évnyitóját követően, amelyen Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója, Árokszállási Zoltán, az MBH Bank elemzési centrumának vezetője és Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője vett részt.

Kockázat az energiaellátásban

A szakértők egyetértettek abban, hogy a magyar gazdaság szempontjából továbbra is kulcskérdés az energiaellátás biztonsága, különösen az orosz olajat szállító Barátság-kőolajvezeték jövője. Árokszállási Zoltán szerint

Kapcsolódó

alapvető szempont, hogy minél több szállítási útvonal álljon rendelkezésre.

Mint fogalmazott: ha az alapokból indulunk ki, akkor „a két cső jobb, mint egy”. A Horvátország felől érkező alternatív vezeték kapcsán ugyanakkor megjegyezte, hogy még nem volt olyan helyzet, amikor tartósan teljes kapacitáson kellett volna működnie.

Szerinte ezért célszerű lenne a Barátság-vezetéket továbbra is „életben tartani”, hiszen az ellátás biztonságát erősíti, ha több irányból érkezhet kőolaj. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ha a globális nyersanyagárak emelkednek, akkor a vezetékek kérdésétől függetlenül is komoly kihívások jelenhetnek meg.

Nagy Márton: Háromszor annyiba kerül a gazdaság működtetése, mint 2010-ben

A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság versenyképességének kulcsa az olcsó energia. A tárcavezető az MKIK konferenciáján arról is beszélt, hogy a kamarára egyre nagyobb szerep hárul a közfeladatok ellátásában.

A geopolitikai kockázatok ezt a bizonytalanságot tovább növelik. Példaként említette, hogy a közel-keleti konfliktus hatására egyik napról a másikra megugrott az LNG ára, ami különösen érzékenyen érintheti azokat az országokat, amelyek alternatív forrásokból próbálják pótolni az orosz energiahordozókat.

Török Zoltán szerint a kockázatok jól azonosíthatók:

az egyik legfontosabb kérdés az, mi történik akkor, ha ismét meredeken emelkedni kezdenek az energiaárak.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország 2022-ben már megtapasztalta ezt a helyzetet, és a hatások akkor gyorsan végigfutottak a gazdaságon.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Ilyen környezetben az olajárak emelkedése, a forint gyengülése, a kötvényhozamok növekedése és a dollár erősödése gyakran egyszerre jelenik meg. Török szerint az elmúlt évek tapasztalata az, hogy ilyenkor a forint a régió egyik legrosszabbul teljesítő devizája, ami minden importterméket drágít. Ez pedig közvetlen inflációs kockázatot jelent, és felveti a kérdést, hogy a Magyar Nemzeti Bank képes lesz-e folytatni a kamatcsökkentést.

Arra is emlékeztetett, hogy 2022 őszén megkérdőjeleződött a magyar gazdasági modell fenntarthatósága, amely nagyrészt importált nyersanyagokra és alkatrészekre épül. Egy újabb energiaár-sokk esetén ezek a kérdések ismét napirendre kerülhetnek.

A rezsicsökkentés fenntartása eközben jelentős költségvetési kockázatot jelenthet, ami szintén hatással lehet a gazdasági kilátásokra.

Mindezek a tényezők a GDP-növekedésre is negatív hatást gyakorolhatnak – a kérdés inkább az, hogy milyen mértékben.

Pásztor Szabolcs arra hívta fel a figyelmet, hogy a magas energiaárak 2021–2022-ben a folyó fizetési mérleg hiányát is jelentősen növelték. A Barátság-vezeték ráadásul egy több évtizedes infrastruktúra része, miközben Magyarország hét országgal határos, ezért az igazi diverzifikáció az lenne, ha több irányból is stabil szállítási útvonalak állnának rendelkezésre.

Ez azonban nem valósult meg teljes mértékben. Mint mondta, jelenleg a kormány is elsősorban arról beszél, hogy a már meglévő két vezetéket kell hatékonyan kihasználni.

Infláció: mélypont közelében?

Az inflációs kilátásokkal kapcsolatban Török Zoltán arra emlékeztetett, hogy januárban 2,1 százalék volt az éves infláció, és a februári adat akár még alacsonyabb, 1,7–1,8 százalék körüli is lehet. Korábbi várakozásaik szerint eleve február lehet az inflációs pálya mélypontja.

A kilátásokat azonban jelentős bizonytalanság övezi. Kérdés például, hogy mi történik az árstopokkal, és ehhez társulnak a geopolitikai feszültségek is. A közel-keleti konfliktus miatt szerinte most sok korábbi előrejelzést újra kell gondolni.

„Ma ebben igaza van a miniszterelnöknek: zárójelbe kell tennünk azt, amit eddig gondoltunk, mert az biztos, hogy máshogy lesz”

– fogalmazott.

Árokszállási Zoltán szerint ugyanakkor az év második felében már ismét 3 százalék feletti infláció alakulhat ki. Ha a földgáz ára a jelenlegi szinten marad, az önmagában néhány tized százalékponttal emelheti az inflációt, az üzemanyagárak pedig szintén felfelé húzhatják az árindexet.

Azt azonban egyelőre nem lehet megmondani, hogy ennél is kedvezőtlenebb forgatókönyv következik-e. Árokszállási szerint ugyanakkor globális szinten senkinek sem érdeke az energiaárak elszállása – ezt Irántól az Egyesült Államokon át egészen Kínáig minden szereplő így látja.

Folytatódhat a kamatcsökkentés?

A jegybanki kamatpálya kapcsán Török Zoltán úgy fogalmazott: ha a geopolitikai feszültségek gyorsan enyhülnének és a piacok megnyugodnának, akkor márciusban még lehetne tér további kamatcsökkentésre. A jelenlegi bizonytalan környezet azonban ezt jelentősen megnehezíti.

Varga Mihály: Nem valószínű, hogy visszatér a 2010-es évek rendkívül alacsony kamatkörnyezete

A jegybank elnöke beszámolt a kinevezése óta eltelt egy esztendő eredményeiről és sikereiről, beszélt a fokozódó nemzetközi helyzetről, a piacok stabilitásáról és volatilitásáról, a forint árfolyamának stabilitásáról, az infláció letöréséről, valamint a Budapesti Értéktőzsdéről is.

Árokszállási Zoltán hasonlóan látja a helyzetet, és példaként említette, hogy Lengyelországban nemrég csökkentették az alapkamatot. Szerinte a magyar gazdasági fundamentumok alapján lenne mozgástér újabb vágásra, de a márciusi döntés „nagyon bizonytalan”.

Pásztor Szabolcs úgy véli, hogy a jegybank figyelmesen követi a folyamatokat, ezért most inkább kivárás jöhet. Szerinte ugyanakkor pozitív fejlemény, hogy a jegybanki devizatartalékok magas szinten állnak, ami növeli a mozgásteret.

Példaként említette, hogy a cseh korona árfolyama az elmúlt napok turbulenciáit alig érezte meg. Ugyanakkor a cseh jegybank ehhez akkora összeget mozgósított a tartalékaiból, amely nagyjából a teljes magyar devizatartalékkal ér fel.

Orbán Viktor: Minden úgy lesz, ahogy mondom, vagy nem

A miniszterelnök a Gazdasági Évnyitóján beszélt a háborús gazdaságról, amelyre szerinte Európában jelenleg kétszer akkora az esély, mint a békegazdaságra.