A Forma-1 történetének talán egyik legátfogóbb szabályváltoztatását követően a hétvégi Ausztrál Nagydíjjal rajtol el a 77. világbajnoki idény, amely a csapatok és a versenyzők számára a szezon előtt lebonyolított tesztek ellenére gyakorlatilag ugrás lesz az ismeretlenbe.

A jelentős módosítások közül

  • szemre a leglátványosabb az autók méretének megváltozása, a versenygépek ugyanis rövidebbek és keskenyebbek lettek, a padlólemezekre és a motorokra vonatkozó új előírások nyomán pedig aerodinamikai szempontból is másképp mutatnak, mint korábban.
  • A Pirelli gumik mérete szintén változott, mind elöl, mind pedig hátul keskenyebbek lettek az abroncsok,
  •  az állítható hátsó szárnyat (DRS) pedig az úgynevezett aktív aero csomag váltotta fel, így ebben az esztendőben már nemcsak a hátsó, hanem az első szárny lapjai is nyílni, dőlni, vagy éppen forogni fognak - utóbbi megoldással a hátsó légterelő elemnél a Ferrari rukkolt elő.

A szabályváltoztatások következményeként minden istálló más-más apróbb, vagy nagyobb megoldással próbálta a lehető legtöbbet kihozni a 2026-ra tervezett és épített autójából.

Már nagyjából 50-50 százalékos arányban hajtja az autókat a belső égésű motor és az elektromos energia. 

A szakértők többsége egyetért abban, hogy az energiamenedzsment kulcskérdés lesz a versenyzőknek, hiszen a változatlanul körülbelül 1050 lóerős teljesítményhez az akkumulátor töltöttségét a lehető legtöbb ideig ideális tartományban kell tartani. Várható emiatt, hogy az eddig látottakhoz képest korábban veszik majd el a gázt a pilóták az egyenesek végén, így a felszabaduló mozgási energia segítségével tölthetik az akkumulátorokat.

A versenyzők a DRS-gomb helyett az idén már két másik megoldás közül választhatnak akkor, amikor plusz energiára lesz szükségük,

  • az egyik az úgynevezett boost (plusz energia), ezt a pilóta a kör során bármikor használhatja akár védekezésre, akár támadásra, s a gomb megnyomásával az akkumulátorban lévő maximális energia szabadul fel
  • a másik az overtake (előzés) gomb, ezt akkor nyomhatja meg a versenyző, ha egy másodpercen belül van az előtte haladóhoz képest és előzni akar, ekkor nagyjából 475-480 lóerőnek megfelelő kilowatt extra teljesítményt kap a motor.

A csapatoknak és a versenyzőknek először január végén, Barcelonában volt lehetőségük kipróbálni a vadonatúj autókat és azok motorjait egy nem hivatalos, ötnapos teszt keretében, majd februárban kétszer három napot gyakorolhattak Bahreinben.

A futamgyőzelmekre leginkább esélyes istállók névsora nem változott, minden várakozás szerint ezúttal is a világbajnoki címvédő McLaren, valamint a Mercedes, a Ferrari és a Red Bull versenygépei lesznek harcban a nagydíjakon a diadalokért.

A középmezőny elejére a legtöbb szakértő az amerikai Haast és a francia - de Mercedes-motorral versenyző - Alpine-t várja, míg a Racing Bulls (RB), Audi, Williams, Cadillac négyes egyelőre vélhetően az alsóházban küzd majd egymással, illetve az Aston Martinnal.

Lehetetlen tehát pontosan megjósolni, hogy ebben a szezonban, vagy legalábbis annak korai szakaszában kinek fekszik majd a legjobban az új szabályok miatt átalakult Forma-1:

  • a címvédő brit Lando Norris meg akarja ismételni tavalyi sikerét,
  • a ferraris Lewis Hamilton a rekordot jelentő nyolcadik vb-diadalára hajt,
  • az évtized első részében négy vb-t nyert holland Max Verstappen pedig az ötödik,
  • míg Russell pályafutása első trófeáját szeretné megkaparintani.

Mellettük pedig ott vannak csapattársaik, az ausztrál Oscar Piastri (McLaren), a monacói Charles Leclerc (Ferrari), a francia Isack Hadjar (Red Bull) és az olasz Andrea Kimi Antonelli (Mercedes) is, akik szintén mindannyian sikerre éhesen vágnak bele az F1 új korszakába.

A közel-keleti fegyveres konfliktus közben az F1 szezonkezdését is befolyásolja, bár az Ausztrál Nagydíj lebonyolítását a helyi szervezők közlése szerint nem fenyegeti veszély. Az ugyanakkor egyelőre kérdéses, hogy az április elejére tervezett bahreini és szaúdi viadalokat meg tudják-e majd rendezni. A Magyar Nagydíj a megújult Hungaroringen július 26-án lesz, a 24 hétvégéből álló sorozat 13. állomásaként.

Az idénynyitó ausztráliai esemény időmérő edzése - magyar idő szerint - szombaton hajnali 6 órakor, míg az 58 körös melbourne-i futam vasárnap hajnali 5 órakor rajtol.