A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

A magyarországi hitelintézetek nem igazán használják ki az idei éves kényszer-értékesítési kvótájukat. A lapunknak válaszoló hitelintézetek közül egyedül az UniCredit Bank nyilatkozta azt, hogy jórészt élnek a törvény által biztosított lehetőségekkel, s a Budapest Banktól érkezett még komolyabb adat a kényszer-értékesítési kvóta 70 százalékos kihasználásáról. E kvótáról a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a közelmúltban adott ki összegzést. Eszerint bár az érintett pénzügyi intézmények a korábbiakban jellemzően kihasználták a kvótarendszer adta lehetőségeket, és a teljes vagy csaknem a teljes keretnek megfelelő számú ingatlant jelöltek ki, a 2012. harmadik negyedévre kijelölt ingatlanoknál azonban − bár a kvóta alapja 6 százalékkal, a kijelölhető ingatlanok száma pedig 7 százalékkal nőtt az előző negyedévhez viszonyítva − a kényszer-értékesítésre ténylegesen kijelölt ingatlanok száma 10 százalékkal csökkent.

Mindezek miatt a rendszerszintű kvótakihasználtság a pénzügyi intézmények összessége szintjén 84 százalékról 71 százalékra esett vissza.

A PSZÁF értékelése szerint a változás hátterében több bank tudatos, a behajtási stratégiát érintő döntése áll. A kényszer-értékesítések eddigi tapasztalatai szerint ugyanis az elérhető értékesítési ár rendkívül alacsony, így az ügyletek csak jelentős veszteséggel zárhatók, esetleg eredménytelen is a próbálkozás. Emellett a folyamat hosszú és költséges, pozitív eredmény esetén sem jelent érdemi előnyt egyéb behajtási stratégiákkal, például az ügyféllel történő megállapodással szemben. Az ügyféllel közös értékesítés − bár szintén hosszú folyamat − mindkét fél számára kedvezőbb kimenetelt ígér, ezt a törekvést erősítheti a felügyelet szerint a lakóingatlanok piacának 2012 első félévében tapasztalt enyhe, és az ismert adatok szerint lassuló megélénkülése.

A lapunknak válaszoló hitelintézetek hasonló véleményeket fogalmaztak meg. Bár a Budapest Bank a megszokott folyamatnak megfelelően indítja el az eljárásokat, fizetőképes kereslet híján a végrehajtás alatt álló ingatlanok elenyésző hányadát sikerül értékesíteniük − mondták a banknál, jelezve, hogy emiatt a már folyamatban lévő végrehajtási eljárások is akár évekig eredménytelenül folyhatnak. A K&H szakértői szerint mindehhez hozzájárul az is, hogy a kényszerintézkedések megelőlegezendő költsége jelentős terheket ró a pénzintézetre, miközben az árverések sikere is kétséges.

Egyes vélemények szerint a bankok kifejezetten visszafogott érdeklődése a kényszer-értékesítések és az árverezések irányában annak is köszönhető, hogy a bankok próbálják védeni a renomét − messze nem jó üzenet az, ha kiderül, hogy a bank kétszer-háromszor is sikertelenül futott neki egy-egy ingatlan értékesítésének. Egyes hírek szerint több bank komolyan csalódott a külső árverezésekben és a kiszervezésekben, ezért sorra veszik vissza "saját" kezelésbe az ingatlanokat.

E szempontból akár a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. megjelenése is az árverezések visszafogása irányába hat. A NET szabályozásának új eleme, hogy június óta a törvény módosítása miatt nem kell kényszerintézkedést kezdeményezni az eszközkezelőbe jelölt ügyletek kapcsán. Aligha lehet véletlen, hogy a piac információi szerint a NET-be jelölhető ingatlant eleddig nem árvereztettek a hitelintézetek. Ennek indokát a PSZÁF abban látja, hogy a NET-től a bankok a kényszer-értékesítésnél kedvezőbb megtérülést várnak.

 

Kényszer-értékesítési adatok (darab)

A kvóta alapja
Kijelölhető maximumKényszer-értékesítésre kijelöltKvóta kihasználtsága (%)
2011. IV. n.-év100 2682 6641 92872
2012 I. n.-év99 7713 5642 94383
2012 II. n.-év107 1803 8023 17784
2012 III. n.-év113 8404 0532 86671
Forrás: PSZÁF