Az állami cég nemrég tett közzé egy rövid elemzést az autópálya-forgalom átlagos sebességéről, amely a tavaszi idő beköszöntével kezdett el emelkedni és 2019. februárban már elérte a 115 kilométer per órát az e-matricás járművek körében. (Ebben a teherautók nincsenek benne - a szerk.)

Bár ez csak kis mértékben haladja meg a NÚSZ januárban mért adatait, márciustól kezdve egészen a nyár derekáig folyamatosan nő az átlagsebesség az autópályákon megengedett sebességhatár közelébe - írják a korábbi tapasztalatok alapján.

Kapcsolódó

Lapunk megtudta, hogy ezek az adatok nem a "section control", vagyis két kamera közötti átlagsebesség-mérés alapján állnak a NÚSZ rendelkezésére, hanem minden egyes kamera önmagában képes mérni a sebességet - csakúgy mint a fixen telepített Véda-eszközök (a Véda közúti intelligens kamerahálózat). Ezeket azonban nem adják át a rendőrségnek és nem is indul eljárás egy esetleges gyorshajtás miatt.

A nagy felbontású kamerák sok más vitás helyzetben is segíthetik a céget, ha például azt kell bizonyítaniuk, hogy egy teherautóra rossz útdíjkategóriát fizettek meg.

Mikortól használják élesben?

Régóta téma, hogy Magyarországon minden adott ahhoz, hogy az autópályán mérjék az autósok átlagsebességét - amelyet Szerbiában már másfél éve bevezettek - , csak éppen nincs meg hozzá a jogszabályi háttér. Holott ez jóval hatékonyabb módja lenne a gyorshajtások kiszűrésének, mint a fix mérők, hiszen nem lehet kibújni alóla. Az elv pofonegyszerű: ha egy adott rendszám (azaz autó) hamarabb ér az egyik kamerától a másikig, mint az például 130 kilométer per órával lehetséges lenne, akkor már mehet is a büntetés. Persze megteheti valaki, hogy - ismerve a kamerák helyét és azt az időt, amely alatt szabályosan meg lehet tenni egy szakaszt - száguldozik egy kicsit, majd ezt ellentételezve poroszkál a pályán - ám ez ez teljesen életszerűtlen.

MTI fotó/Balázs Attila

Eddig erre nem volt kormányzati akarat és semmi sem utal arra, hogy a jövőben lenne.

Ha viszont egyszer úgy dönt az állam, hogy mégis beveti a NÚSZ infrastruktúráját, akkor az rögtön azt is jelenti, hogy sokkal több - a gyorshajtókra veszélyes - fix kamera lesz az utakon, mint az eddig ismert Védák és más fix telepítésű eszközök.

A Napi.hu néhány hónapja írt arról, hogy miközben a rendőrség szerint a sebességmérésnek nem célja a bevételszerzés, az bőven "nyereséges". A halálos balesetek száma az elmúlt években nem csökkent a magyar utakon. A gyorshajtás továbbra is gyakori halálok, bár ennek egy nagy része nem az abszolút, hanem a relatív gyorshajtás (ködben az autópályán a 90 km/h is sok lehet - a szerk.) eredménye, ez viszont traffipaxokkal nem szűrhető ki.