- Hányszor írták át a jövő évi költségvetés tervezetét az elmúlt napokban, amikor is rendre új információk láttak napvilágot a valós helyzetet illetően?

- Kompletten egyszer sem, mivel nincs még kész költségvetés...

- Akkor hányszor szóltak a minisztériumoknak, hogy gondolják újra, mit írnak be az üres rubrikába?

- Két fordulóban egyeztettünk a tárcákkal, ebből az első, az augusztusi még jócskán az Eurostat várható álláspontjának megismerése előtt lezajlott. Az elmúlt hetekben a tárcák elkészültek a munkájukkal, a terveket beküldték a Pénzügyminisztériumnak. A kollégáim az elmúlt napokban befejezték a visszaküldött tervezetek ellenőrzését, melyek során előbukkantak sajátságos ötletek a tárcák részéről.

- Egyes sajtóinformációk szerint ezek a sajátságos ötletek kitehetnek akár 80 milliárd forintot is.

- Nem tudom, honnan vették ezt a számot, nyugodtan mondhatom, abszolút megalapozatlan. Még nagyságrendileg sem stimmel az összeg. A tervezéssel nem az volt a probléma, hogy a tárcák ne tartották volna be a nekik előírt kereteket, de bizonyos, egyébként biztosan felmerülő kiadásokra vagy nem terveztek, vagy a ténylegesen várhatónál jóval kevesebb összeget terveztek. Ezeket időközben korrigálták, és az elmúlt napokban (az interjú múlt csütörtökön készült – a szerk.) véglegesítettük az elképzeléseket.

 

Hiány, hiány

 

- A jövő évi nominális hiányszám még alakulóban, de hasonlót lehet elmondani az idei éviről is. Jelenleg mekkora nominális deficitet vár a PM?

- Továbbra is tartjuk, hogy a terveknek megfelelően 1022 milliárd forint lesz a pénzforgalmi hiány.

- És eredményszemléletben?

- Az már több lesz, mint terveztük, hiszen az Eurostat szerint az autópálya-elszámolások egy részét nem lehet hiánycsökkentő tételként figyelembe venni az idei költségvetésben. Tehát egy eseti, egy éves hiányjavító tétel nem számolható el.

- Ez mekkora összeg?

- Ma még nem tudok számot mondani, mert még nem kaptuk meg az Eurostat állásfoglalását hivatalos formában. Természetesen vannak kalkulációink, de várjunk az uniós statisztikai hivatal véleményéig, amiből kiderül, hogy pontosan melyik tételnél milyen nagyságrendű korrekcióra van szükség. A szerdai kormányülésen már ezek ismeretében tudunk tájékozódni. Azért sem tudok most egy számmal előrukkolni, mert van egy tétel, aminek az elszámolása változatlanul bizonytalan.

- Nocsak, és melyik lenne az?

- Ezt most nem akarnám megnevezni, de ennek megítélése 10 milliárd forintos nagyságrendű eltérést jelenthet a végső összegben. De bármennyit is hoz ki az Eurostat, egyet fontosnak tartok leszögezni: ennek az ügynek nincs jelentősége a makrogazdaság szempontjából, nincs jelentősége a kereslet szempontjából. Remélem, azzal legalább egyetért a közgazdász társadalom, hogy ennek csak a statisztikai számbavétel szempontjából van jelentősége.

 

2010 euró-odüsszeia

 

- Az euróbevezetés kritériumának teljesítése azonban statisztikai alapokon nyugszik, ezért mégsem bagatellizálható teljesen az ügy jelentősége. Felülírhatja az Eurostat állásfoglalása az euróbevezetés 2010-es időpontját?

- A magyar kormány ma úgy látja, hogy 2010-ben csatlakozni tudunk az euróövezethez. Ha tehát emelkedik a 2005-ös eredményszemléletű deficit, akkor nyilvánvalóan a következő években nagyobb mértékű hiánycsökkentésre lesz szükség Magyarországon.

- Vagyis tartják a 2006-ra korábban belőtt 2,9 százalékos hiánycélt?

- Azt gondolom, ez nem lenne reális célkitűzés: ha idén egyszeri hatások miatt jelentős mértékben emelkedik az eredetileg tervezett 3,6 százalékos deficit, akkor a konvergenciaprogramban vállalt 0,7 százalékos csökkentéssel kiegészülve nem lehet egy lépésben végrehajtani a korrekciót a jövő évi büdzsében. A 2006-os költségvetés reális alapokon nyugszik majd, ilyen értelemben egyeztettünk a tárcákkal is a kiadások és a pályázati keretek meghatározása során.

- De ha egyszeri hatásról van szó, akkor miért nem lehet ragaszkodni a 2,9 százalékhoz?

- Mert korábbi terveink szerint a jövő évi büdzsében is figyelembe vettük volna a számunkra kedvezőbb autópálya-elszámolást. Mindenekelőtt azonban látnunk kellene az Eurostat állásfoglalását.

- Elképzelhető olyan állásfoglalás, ami alapján mégsem lenne irreális a konvergenciaprogram szerinti hiánycél 2006-ban?

- Szerintem nem, az általam ismert információk nem teszik lehetővé, hogy az idei korrekció után, egyszeri hatás nélkül teljesüljön a 2006-os cél. Szerepelt egyébként olyan intézkedés a terveink közt, ami egyszeri hatásként csökkentette volna a 2006-os eredményszemléletű deficitet, de ezt végül nem vettük figyelembe.

- És mi lett volna az?

- Erről most nem szeretnék részleteket mondani.

 

Meglepetés, kényszer, MNB

 

- Nem okozott meglepetést az Eurostat lépése azok után, hogy korábban nem jelezte kifogásait a hivatal, bár már voltak információi az ügyről?

- Az okozott meglepetést, hogy egy kikényszerített döntést kellett hoznia a szervezetnek, hiszen az eddigi gyakorlata szerint ilyen ügyekben előre nem foglalt állást, legfeljebb véleményét fejtette ki. Eddig megvárták, míg megszületik az adott szerződés, elérhetővé válik annak tartalma. Az autópálya kapcsán ilyen szerződés még nincs, október végére készülhet el.

- Milyen kényszerre gondol?

- Az Eurostat azt követően kezdte vizsgálni a magyar ügyeket, hogy a manchester-i Ecofin ülést előkészítő brüsszeli szakértői bizottsági üléseken felszólalt a jegybank jelenlévő képviselője. Azért volt ez meglepő, mert más tagország hasonló ügyeinek tárgyalásakor ilyenre nem volt példa, pedig több mint tíz ország áll túlzott deficiteljárás alatt. A jegybank kifejtette aggályait az elszámolás módja miatt, ezt követően a bizottság illetékesei kérték az Eurostatot, hogy az eddigi gyakorlatától eltérően kezdjen vizsgálódni.

- A bizottsági illetékesek persze mondhatták volna azt is, hogy köszönjük a magyar jegybank tájékoztatását, hasznosítjuk jövőre, a szokásos országvizsgálat során. A kényszert tulajdonképpen a bizottság gyakorolta, nem a jegybank.

- Ehhez kellett a jegybank kezdeményezése is. A bizottsági illetékesek ezt követően döntöttek úgy, hogy elővigyázatosságból - miután más országoknál korábban már felmerült a statisztikai adatszolgáltatás megbízhatóságának kérdése - felkérik az Eurostatot, hogy tájékozódjon. Egyébiránt a magyar kormány már kezdeményezett egyeztetést az Eurostattal július végén, amikor az autópálya-konstrukció kidolgozásában közreműködő tanácsadók itt jártak megbeszélésre: akkor abban maradtunk, hogy felvesszük a kapcsolatot az uniós hivatallal. Ez csak azért nem jött létre, mert az Eurostat augusztusban nem működik, a szabadságolások miatt. Mi erre az egyeztetésre készültünk. Az ügyletről még annyit, hogy tárgyaltunk róla az Európai Fejlesztési Bankkal is, s megállapodtunk abban, hogy a konstrukció jó, abban több száz millió euróval részt venne a bank. Ez a megállapodás a mai napig él.

- Sikerült-e tisztázni a történteket Járai Zsigmonddal az elmúlt napokban?

- A jegybankelnökkel az Ecofin-ülésen beszéltem legutóbb, álláspontunk eltérő.

 

Béremelés,  tartalékok

 

- Úgy tudjuk, a költségvetés tervezetében nem szerepelnek az ideihez hasonló intézkedések a költségvetési fejezeti kiadások bizonyos hányadának kötelező tartalékolására. Nincs már ezekre szükség?

- A jövő évi büdzsében számolunk tartalékkal. A bérekről most kezdődik az érdekegyeztetés, így most még nem tudhatjuk, milyen mértékű béremelésről születik megállapodás. A kormány döntése értelmében minden fejezetnek költségvetési tartalékot kell képeznie: a költségvetés tervezésekor az idei bérkondíciókat tudtuk figyelembe venni, ezért fel kell készülni a lehetséges változásokra. Erre szolgálnak a meghatározott nagyságrendű tartalékok.

- Akkor ez az ősz nem indul jól: a munkavállalói oldal 2-20 ezer forinttal magasabb minimálbért szeretne, mint amit a kormány javaslata tartalmaz.

- Nem látom indokoltnak azt, hogy drasztikus minimálbér emelésre kerüljön sor, a korábbi példák mutatják, hogy az erőn felüli emelés bizonyos ágazatoknak komoly nehézséget okozott, sok munkahelyet veszélyeztetett.

 

Adócsökkentés, de mikor?

 

- Térjünk át az adócsomagra. Miért pont jövőre csökkentik az áfát, miért nem várták meg, ahogy szakértők tanácsolják, az euró bevezetését eldöntő hónapokat?

- Sok dilemmánk volt azzal kapcsolatban, hogy mikor csökkentsük az áfát. Az időzítés kérdésének vizsgálatakor érdemes arra felfigyelni, hogy mióta bejelentettük a változtatást, nem hallani azokat a hangokat, amelyek a versenyképességet rontóan magas áfakulcs miatt kritizálták az adórendszert.

Figyelembe kellett vennünk azt, hogy az elmúlt években a régióban legmagasabbnak számító magyar áfakulcs miatt jelentősen megnőtt a határon túli vásárlás. Ezt célszerű megváltoztatni. Az nem valószínű, hogy a 20 százalékos kulcs mellett sikerül teljesen visszaszorítani a határon túli vásárlásokat a román vagy az ukrán határszakaszon, de a többinél nem alaptalan ebben reménykedni.

Fontosnak tartom azt a hatást, hogy tartóssá válhat Magyarországon az árstabilitás, ami a 2 százaléknál alacsonyabb maginflációban, a 2-3 százalék közé szorítható fogyasztói árindexben jelenik meg. Új helyzet lehet Magyarországon, hogy nincs nyomás az árnövekedés oldaláról; bekerülhetünk egy lefelé menő spirálba az árak szempontjából. Ehhez a helyzethez persze alkalmazkodni kell, s szükségtelen 2 százalékos infláció mellett 10 százalékhoz közeli bérnövekedésről beszélni, miközben az adóteher is csökken.

- Az iparűzési adó helyett mi jöhet be 2008-tól?

- Úgy látjuk, kétféle adóalap jöhet számításba. Az adó alapja lehet a cégvagyon, ezen belül is jellemzően az ingatlanvagyon. Elképzelhető egy, a nyereséget és bérjellegű tételeket ötvöző adóalap is. Ez biztosítaná az iparűzési adó megszűnése miatt kieső önkormányzati bevétel felét, amit a költségvetés más forrásból egészítene ki. Óvatosságra int bennünket ugyanakkor az új adóalap meghatározásakor, hogy több százra tehető azon önkormányzatok száma, amelyek az iparűzési adóbevételre alapozva vettek fel hiteleket.

- A luxusadó lenne az előfutára az ingatlanadónak? Igaz, jövőre csak magánszemélyekre terjedne ki, de szélesíthető a kör.

- Nem volt ilyen szándékunk a luxusadóval, de azt gondolom, hogy az adórendszerben lenne helye az értékalapú ingatlanadónak. Azt a korábbi évek sikertelen törvényalkotási kísérletei után végképp nem tudom megítélni, hogy ez az adó mikor épülhet be a magyar adórendszerbe.

 

Bukik-e a pénzügyminiszter?

 

- A miniszterelnökről tudjuk, hogy fizetni fogja a luxusadót, mi több, a kamat- és árfolyamnyereség adót sem ússza meg. A pénzügyminiszter is "bukik" az adócsomagon?

- Ha az a kérdés, hogy van-e olyan személyes ingatlanom, aminek a forgalmi értéke meghaladja a 100 millió forintot, akkor elmondhatom, hogy magánszemélyként nincs. A kamatadó érint engem is, a megtakarításaim jelentős része bankban van elhelyezve. A tőzsdei ügyletekre kivetendő árfolyamnyereség adó nincs nagy hatással rám, mivel tőzsdei befektetésem csekély.

 

Mi lesz veled, Ferihegy?

 

- A PM tervei szerint javíthat még a büdzsé pénzforgalmi egyenlegén a Budapest Airport Rt. (BA) privatizációja is. Ez ügyben 300-400 milliárdos számok röpködnek.

- Miután a második körben a cégek módosíthatnak ajánlataikon, most még nem tudom megmondani, hogy mennyit adnának a 75 éves bérletért, és mennyit a 75 százaléknyi részvényért. Utóbbi egyértelműen privatizációs bevételként számolandó el, a bérlet után befolyó pénz viszont a költségvetés pénzforgalmi elszámolásában figyelembe vehető, és figyelembe is fogjuk venni.

- Hány százalékát teheti ki a potenciális árnak a bérlet utáni bevétel?

- Arra számítunk, hogy a bérletből várható bevétel számottevően több lesz a részvények utáni bevételnél.

- Ez a tétel nem fog fennakadni az Eurostaton?

- Szerintem a BA-bevételek felhasználásának megítélésében nincs véleménykülönbség köztünk.

- A pénz az idei vagy a jövő évi büdzsében jelenik meg?

- Az elfogadott ajánlattól függ, de a mi szándékunk az, hogy még idén lezárhassuk szerződéssel az ügyletet. A pénzügyi zárás viszont átcsúszhat a következő évre.

 

Mol és FHB

 

- A privatizáció korszaka lassan véget ér, de akadnak még értékes darabok a ládafiában. Milyen terveik vannak a közeljövőben a Földhitel- és Jelzálogbankkal, illetve a Mol-lal?

- Az FHB a kormány szándékai szerint egy új tevékenységbe kezd hónapokon belül; nagyon jól áll ennek az előkészítése. Ha ez az üzletág elindul, több lábon álló bankká válik az FHB, s akkor érdemes visszatérni a privatizációra. A Mol-csomag eladása idén nem aktuális, 2006-ra vonatkozóan pedig még nyers változatban sincs üzleti tervünk egyelőre. Az év végén benyújtandó, a privatizációt lezáró törvényjavaslat határozza majd meg az állami vagyonkörbe tartozó cégek sorsát.