A felszabaduló többletforrás a jelenlegi kamatszint változatlansága esetén pár tízmilliárd forint lenne, ám a várakozások egy számjegyű megtakarításról szólnak. A múlt héten érkezett forró pénzekből a befektetők tegnap csaknem 600 milliárd forintot akartak elhelyezni a jegybanknál, az MNB azonban csak százmilliárdot fogadott be. Nem várható a költségvetés idei kamatkiadásainak számottevő mérséklődése a Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt héten bejelentett, összesen 200 bázispontos kamatvágása miatt – fejtették ki a NAPI Gazdaságnak nyilatkozó makroelemzők. A szakértők ezt elsősorban azzal magyarázzák, hogy feltehetően csak rövid ideig marad fenn a jelenlegi kamatszint. Az idei inflációs célkitűzéssel nem egyeztethető össze sem a 6,5 százalékos alapkamatláb, sem pedig a 245 forint körüli euróárfolyam, így a várakozások szerint a spekulációs pénzek kiáramlása után újra növeli a hitelezés költségét az MNB. A monetáris tanács legközelebb hétfőn ül össze, a jegybankárok tehát akár már akkor a kamatok emelése mellett dönthetnek. Az MNB tegnap újra egyértelművé tette, hogy minél hamarabb az országon kívül szeretné látni a múlt héten érkezett forró pénzeket. A benyújtott 580 milliárd forinttal és a lejáró 254 milliárd forinttal szemben ugyanis csak az előzetesen meghirdetett százmilliárd forint értékben fogadott el betéteket kéthetes lejáratra, vagyis az MNB – bár a szabályzat megengedi – nem hatódott meg az óriási érdeklődés láttán. Az elemzők 1–2 milliárd forintra teszik a kiadásoknak a kamatvágásokból adódó idei mérséklődését. Barcza György, az ING Bank elemzője szerint a büdzsé legfeljebb február közepéig–végéig profitálhat a kamatcsökkentésekből. A kibocsátások közül csak az idén kamatot fizető papírok jönnek számításba, azaz a három, illetve hat hónapos diszkontkincstárjegyek. Február végéig ezen instrumentumokból 180, illetve 90 milliárd forintnyit bocsát ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Rt., vagyis 200 bázispontos kamatelőnnyel számolva a nyereség mintegy kétmilliárd forint – fejtette ki a szakértő, aki hozzátette, hogy amennyiben az eredeti kibocsátási terv is 8,5 százaléknál alacsonyabb kamatszinttel kalkulált, úgy ennél kisebb lehet a megtakarítás. Hasonló okokból nem számít a kamatkiadások jelentős csökkenésére Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. közgazdásza. Becslések szerint a hozamok 1 százalékpontos esése az államháztartás kiadásait 20–30 milliárd forinttal csökkentené, ha egész évben fennmaradna az alacsony kamatszint – mondta a szakértő, aki szerint erre jelenleg nincs esély, az MNB ugyanis már rövid távon kamatemelésre kényszerülhet, és ezt kis késéssel a hozamok is követik. Többen úgy vélik, hogy már rövid távon is elképzelhető 8,5 százaléknál magasabb jegybanki alapkamatláb. Amennyiben a forint volatilitása továbbra is magas lesz, úgy a konvergencia-játékosok is elbizonytalanodhatnak, ezen pénzek benntartása pedig a korábbinál is magasabb hozamokat követelhet meg – tették hozzá. A várakozások szerint bár a kamatkiadások nem mérséklődnek számottevően, a PM ettől függetlenül nehéz helyzetbe kerülhet: a többletpénzre feltehetően számos jelentkező akad majd. Tavaly novemberben a jegybank 50 bázispontos kamatcsökkentése után az idei költségvetéshez rögtön megérkeztek a módosító indítványok, amelyek kamatmegtakarításra hivatkozva 5 milliárd forintot osztottak szét. A nyilatkozó szakértők becslése szerint a kéthetes lejárat tényleges kamata 4 százalék körül van. A deklarált 6,5 százalékos szinthez képest fennálló különbség azzal magyarázható, hogy azt az összeget, amit a bankok nem tudnak kéthetes betéten elhelyezni, kénytelenek egynapos lejáraton kamatoztatni, ez azonban csak 3,5 százalékot fial.