Az ukrán Oscsadbank és a hét pénzszállító a magyar hatóságok ellen tett feljelentést, mert szerintük nem tisztázott a március 5-én lefoglalt pénzszállítmány jogalapja.

Jogi képviselőjük hivatali visszaélés és terrorcselekmény bűntettének gyanúja miatt jelentette be az ügyet a Központi Nyomozó Főügyészségen, míg a hét ukrán pénzszállító képviseletében jogellenes fogvatartás és hivatali visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést. Emellett a Fővárosi Törvényszéknek keresetlevelet nyújtott be a kiutasító határozat megsemmisítése érdekében - írta a hvg.hu.

Feljelentésében Horváth Lóránt, a jogi képviselő arra hivatkozik, hogy a pénzszállítók március 5-ei birtokbavétele és a kormányrendeleti lefoglalás közötti időszakban a vagyon feletti hatósági rendelkezés jogalapja nem volt tisztázott. Mivel az akcióban részt vevők hivatalos minőségükben jártak el, ők „a rájuk ruházott hatalmi jogosítványokat olyan módon gyakorolhatták, amely a jogszabályok által meghatározott eljárási kereteket és garanciákat mellőzhette”.

A feljelentés arra is kitér, indokolt vizsgálni, hogy a TEK akciója és a vagyon birtokbavétele között milyen döntéshozatali mechanizmus állhatott.

A közlemény idézi Lázár János építési és közlekedési minisztert is, aki egy lakossági fórumon arról beszélt, „nyilvánvaló, hogy a kőolajvezeték elzárásától nem volt független” a magyar lépés. Ez a feljelentés szerint egyértelműen arra utal, hogy a magyar állam - illetve annak szervei - tudatos döntést hoztak a pénzszállítmány visszatartásáról, amit a kőolajvezeték elzárásával hoztak összefüggésbe. Vagyis felmerül a gyanú, hogy a magyar állam a lefoglalt vagyon visszatartását egy másik állam befolyásolásának eszközeként használta.

Ukrajna másfél hete jelentette be, hogy két pénzszállító autójukat a magyar hatóságok lefoglalták, az azokat kísérő hét ukrán állampolgárt pedig elfogták. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleményt adott ki az ügyben, amelyben pénzmosás gyanújáról írt, és közölte azt is, hogy az elfogott járművekkel Ausztriából tervezetten szállítottak Ukrajnába 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm aranyat.

Március 9-én derült ki a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén, hogy Kocsis Máté törvényjavaslatot nyújtott be a lefoglalt ukrán takarékbank-vagyon miatt. Ugyanezen a napon, március 9-én éjjel jelent meg a Magyar Közlönyben és lépett hatályba Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával a kormányrendelet a „hazánk nemzetbiztonsági érdekei védelmében a szokatlan mennyiségű készpénz és aranyszállítmány kapcsán szükséges intézkedésekről”.

Az Országgyűlés pedig március 10-i ülésén fogadta el a nemzetbiztonsági bizottság törvényjavaslatát, amely immár a hivatalos jogi keretet biztosítja a NAV vizsgálatának. A törvény kihirdetésével hatályon kívül helyezték a rendeletet.

Az ukrán takarékbank pénzszállító autóit a NAV már visszaszolgáltatta, de a lefoglalt vagyon továbbra is a magyar hatóságoknál van. A hét ukrán állampolgárt pedig és már ki is utasították Magyarországról.

Kapcsolódó