Újabb hat évre Rigó Csaba Balázs a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, kinevezése  április 15-én lép hatályba - az erről szóló határozat a Magyar Közlönyben jelent meg. Ennek apropóján lapunk összeszedte, mit hozott a mögöttünk hagyott ciklus, milyen eredményeket ért el az elmúlt hat esztendőben a GVH elnöke.

„Az elmúlt hat évben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nemcsak a jogszabályok betartatásának szigorú őreként működött, hanem aktív szereplőként igyekeztünk hozzájárulni a piacok fejlődéséhez, krízishelyzetekben a munkahelyek megőrzéséhez, a vállalkozások versenyképességének növeléséhez és a fogyasztók érdekeinek védelméhez” – összegzett az Economxnak Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke. Kifejtette: a munkájuk során mindig szem előtt tartották, hogy a verseny nem csupán szabályok halmaza, hanem a gazdasági innováció, a hatékonyság és a fenntartható fejlődés motorja.

  • A versenyhivatal vezetője felidézte, hogy az elmúlt közel hat év számos kihívást hozott magával, legyen szó pandémiáról, energiaválságról, a globális gazdasági és társadalmi változásokról, a körülöttünk zajló technológiai forradalomról vagy a piaci szereplők egyre összetettebb működéséről.
  • Kijelentette, hogy mindezek közepette a GVH megőrizte függetlenségét, erősítette szakmai integritását és elkötelezettségét a verseny tisztasága iránt.
  • A hatéves ciklusra visszatekintve úgy értékelt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal továbbra is stratégiai szerepet tölt be a versenyszabályozás terén, és hozzájárul Magyarország gazdasági stabilitásához, innovációjához és nemzetközi versenyképességéhez.

Milliárdos bírságok, kompenzáció és költségvetési befizetés

Lapunk megkeresésére a hatóságnál összegezték: a 2020–2025 közötti időszakban összesen 234 versenyfelügyeleti eljárás zárult le, a kiszabott versenyfelügyeleti bírságok összege meghaladta a 40 milliárd forintot. Ezzel párhuzamosan a GVH több mint 10 milliárd forint közvetlen fogyasztói kompenzációt ért el különböző ügyekben.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke.
Kép: MTI, Illyés Tibor

A nemzeti versenyhatóság a bizonytalan kimenetelű, hosszú peres eljárásokkal terhelt végeláthatatlannak tűnő ügyzárások helyett a szigorú jogérvényesítésre törekvő, de együttműködésen alapuló határozathozatalt kínálta az eljárás alá vont vállalkozásoknak. Ehhez szükséges volt átalakítani a bírságpolitikát és az esetleges jogorvoslatról való lemondáson alapuló szankciókra kellett helyezni a hangsúlyt.

Ennek eredményeként a cégek rövidebb eljárásokkal szembesültek, munkahelyeket őrizhettek meg, továbbá 2020 és 2025 között 8 milliárd 989 millió forint „fixált”, azaz nem peresített bevétel került a központi költségvetésbe.

A kartellekkel szembeni fellépés a ciklus egyik legmarkánsabb területe volt. Hat év alatt 27 versenykorlátozó megállapodást számolt fel a GVH, amelyek nyomán több mint 25 milliárd forint bírságot szabott ki. A legnagyobb ügy a 2021-ben lezárt műtrágyapiaci kartell volt, amely több mint 14 milliárd forintos bírsággal zárult, ugyanakkor az összeg csökkenhet, mivel a jogsértés nem vitatása mellett új eljárásra kötelezte a bíróság a GVH-t. Emellett jelentős volt a neuromodulációs eszközök közbeszerzését érintő kartell (658 millió forint kiszabott bírsággal), az uniós egészségügyi pályázathoz kapcsolódó tiltott összejátszás (mintegy 1,4 milliárd forint bírság), a Debrecen környéki vasúti kartell (1,2 milliárd forint bírság), valamint a kukásautó- és csatornatisztító járműbeszerzésekhez kapcsolódó jogsértések (közel 1,3 milliárd forint bírság) kartellek felszámolása. 

A vállalkozások együttműködését ösztönző politika ugyanakkor érdemi bírságcsökkentést is eredményezett: az engedékenységi és egyezségi eljárások révén mintegy 21 milliárd forint bírságkedvezmény maradt a nemzetgazdaságban, ami az azonos időszakban kiszabott bírságok több mint 51 százalékának felel meg. A GVH értelmezése szerint ez hozzájárult a munkahelyek megőrzéséhez és a gazdasági teljesítmény fenntartásához.

Horogra akadt a TikTok, a Viber és a Microsoft is

A fúziókontroll területén a bürokrácia csökkentő gyorsítás számokban is jól mérhető eredményt hozott: az elmúlt években a hatósági bizonyítvánnyal, átlagosan négy nap alatt elbírált összefonódások aránya stabilan 90 százalék fölé emelkedett. A 2020–2025 közötti időszakban 329 összefonódás-bejelentést hagyott jóvá a GVH hatósági bizonyítvány kiadásával. Az úgynevezett prenotifikációs egyeztetések aránya 2023-ban és 2025-ben 100 százalékos volt, 2024-ben pedig 97 százalékot ért el, ami a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkenését jelzi.

  • A digitális térben zajló jogsértésekhez igazodva a GVH jelentős informatikai fejlesztéseket hajtott végre.
  • A versenyhatóság 2020 áprilisa óta tetemes mennyiségű, 33,9 terabájtnyi adatot foglalt le helyszíni kutatások során.
  • Ez mintegy 3400 HD minőségű filmnek felel meg, vagy több mint 7200 egyrétegű DVD-nek, amelyek egymásra helyezve körülbelül 8,7 méter magas tornyot alkotnának.
  • Pedig a célzott adatmentési technológiák bevezetésével csökkent a feleslegesen lefoglalt adatok aránya, ami gyorsabb és hatékonyabb feldolgozást tett lehetővé. 

A digitális fogyasztóvédelem területén 2018 óta összesen 10 nagy technológiai vállalattal szemben folytatott versenyfelügyeleti eljárást a GVH, melyek közül több 2020 után zárult le. A TikTok-ügyben a vállalat globális információs adatközpont létrehozását, a 18 év alattiakra vonatkozó alapbeállítások bevezetését és 20 százalékos reklámkorlát önkéntes alkalmazását vállalta. A Viber 2024-ben javította adatkezelési tájékoztatását, 2025-ben pedig a Microsoft kötelezettséget vállalt mesterséges intelligencia rendszereinek magyar fejlesztésére, egy 10 milliárd magyar szókapcsolatból álló adatbázis létrehozásával és integrálásával.

Gyors beavatkozás válsághelyzeteknél 

A GVH válsághelyzetekben is aktív szerepet vállalt. A Covid–19 PCR-tesztek piacán lefolytatott gyorsított ágazati vizsgálat és piacnyitási javaslatok mintegy 5 milliárd forint társadalmi hasznot eredményezhettek. Az inflációs környezetben a tejpiaci beavatkozás – a nyerstej alapárprognózis felfüggesztésének kezdeményezése – hozzávetőleg 12 milliárd forintos társadalmi haszonnal járt. A 2023 júliusában elindított online Árfigyelő rendszer – amely mára 9 kereskedő 140 termékkategóriájába tartozó 5 000 árucikk adatait tartalmazza – a Makronóm Intézet számításai szerint 2023–2024 telén csaknem 20 milliárd forint megtakarítást hozott a háztartásoknak. 

A felszólító levél új jogintézményét 2023-as bevezetése óta 79 alkalommal alkalmazta a GVH elnöke, megelőzve számos olyan formális versenyfelügyeleti eljárást, amelyekben az adófizetők pénze feleslegesen égett volna el.

A számok alapján a GVH az elmúlt ciklusban egyszerre törekedett szigorú jogérvényesítésre és együttműködésre épülő megoldásokra. A több tízmilliárdos bírságok, a jelentős bírságkedvezmények, a fixált költségvetési bevételek és a társadalmi hasznok együttesen rajzolják ki azt a képet, amely szerint a hivatal nem csupán szankcionáló hatóságként, hanem gazdasági stabilizáló és versenyképességet támogató intézményként is pozícionálta magát a 2020–2025 közötti időszakban.

Az elmúlt években a GVH a nemzetközi térben is jelentősen megerősítette a magyar pozíciókat. Rigó Csaba Balázs 2021-től tagja, majd 2023-tól állandó tagja a Nemzetközi Versenyhálózat (ICN) irányítótestületének (SG). GVH elnöke olyan országok versenyhivatalainak vezetőivel ül egy asztalnál, mint az Egyesült Államok, Ausztrália, Németország, az Egyesült Királyság, Japán, India, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Dél-Korea, Kanada, Brazília, Szingapúr. A régiónkból csak a magyar versenyhatóság elnöke választott tagja az ICN irányító testületének. 2025 decemberében pedig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Versenybizottsága elnökségének (OECD Bureau of the Competition Committee) egyik alelnökévé választották a GVH vezetőjét.

Párbeszéd a versenykultúra-fejlesztés alapja 

Az Economx megkeresésére több szakember véleményt formált a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységének hasznosulásáról, hasznosságáról, hogy árnyaltabb képet kapjunk arról, mit jelent a gyakorlatban a hatósági munka a reálgazdasági szereplők szintjén, a versenyszféra mindennapjaiban.

Rigó Csaba Balázs elnöki megbízatása alatt a Gazdasági Versenyhivatal folytatta és erősítette a fogyasztók védelmét és a tisztességes verseny feltételeinek biztosítását célzó hatósági és versenypártoló tevekénységét

– vont mérleget dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Magyar Versenyjogi Egyesület (MVE) elnöke. Rávilágított, hogy az elmúlt években a nemzeti versenyhatóság számos kiemelkedő fogyasztóvédelmi jogsértést, kartellt és erőfölénnyel való visszaélést tárt fel és szankcionált, ugyanakkor ebben az időszakban a GVH gyakorlatában a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kapott a vállalkozások eljárást segítő magatartásának hatósági döntésekben való elismerése, a sérelmet szenvedett fogyasztók kompenzálása, valamint a versenyjogi megfelelőség előmozdítása a piaci szereplők körében. 

Az egyesület elnöke szerint Rigó Csaba Balázs és a GVH vezetése különös figyelmet fordít a piaci szereplőkkel való hatékony kommunikációra és párbeszédre, ami az eredményes versenykultúra-fejlesztés és versenypártolás kulcsa. A jelenlegi elnöki ciklus alatt a GVH és a versenyjogi szakembereket tömörítő MVE között folytatódott és tovább fejlődött a több mint 30 éves kiváló szakmai kapcsolat. „A példaértékű együttműködés fontos elemévé vált a GVH és az MVE közös szervezésében évente megrendezett Magyar Versenyjogi Fórum, ahol a versenyjog elismert hazai és külföldi szakértői értékelik a magyar és az európai uniós versenyjog legfrissebb fejleményeit és várható trendjeit” – fűzte hozzá dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán. Úgy véli, a magyar versenyjogi konferenciák zászlóshajójaként indult rendezvény mára komoly nemzetközi elismerésre tett szert színvonalas programjával és kiemelkedő előadói gárdájával.

Kiszámíthatóság, nyitottság – a reklámszakma felé is

„Rigó Csaba Balázs elnök vezetése alatt a GVH működése kiszámítható, szakmailag nyitott és együttműködés-orientált, amely egyaránt szolgálja a fogyasztók védelmét, a vállalkozások jogbiztonságát és a tisztességes piaci verseny erősítését. A versenyhatóság elnökeként kiemelt hangsúlyt helyez arra, hogy a GVH fogyasztóvédelmi ügyekhez kapcsolódó döntései megismerhetők és értelmezhetők legyenek a reklámszakma szereplői számára, elősegítve ezzel a jogkövető magatartást” – mondta az Economxnak Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) igazgatója.

A szakember tapasztalatai szerint Rigó Csaba Balázs szakmai partnerként tekint az ÖRT-re: meghallgatja az álláspontját, figyelembe veszi a reklámszakma működésére vonatkozó tapasztalatait, és elismeri az ÖRT által végzett, reklámetikai és fogyasztóvédelmi szempontból is releváns szakmai munkát.

Fazekas Ildikó szerint kiemelendők a GVH szakmai rendezvényei, amelyeket friss, releváns témák köré szerveznek, és amelyek jól mutatják a hatóság nyitottságát, valamint az előzetes megfelelés elősegítése iránti elkötelezettségét. „Az elnök személyes jelenléte ezeken az eseményeken tovább erősíti az adott témák hangsúlyosságát, és egyértelmű üzenetet közvetít a piac számára a tudatos, felelős reklámozás jelentőségéről” – tette hozzá.

Az igazgató szerint az ÖRT szempontjából különös jelentőséggel bír, hogy Rigó Csaba Balázs támogatta és szorgalmazta a GVH és az ÖRT közötti együttműködési megállapodás megújítását, ezzel is megerősítve a hosszú távú, intézményesített szakmai kapcsolatot. Az együttműködés egyik legfontosabb eleme az évente megrendezett közös workshop, ahol a GVH vezető szakemberei bemutatják az előző évek vizsgálati tapasztalatait, tanulságait és aktuális fókusztémáit az ÖRT tagsága számára. „Ezek az alkalmak érdemben hozzájárulnak a jogkövető reklámozási gyakorlat erősítéséhez, a vállalkozások tudatosságának növeléséhez, valamint a hatóság és a piaci szereplők közötti párbeszéd elmélyítéséhez” – jegyezte meg Fazekas Ildikó. 

Aktív fellépés a kereskedelemben

„Évtizedek óta azt tapasztaljuk, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben szélmalomharcot vívnak a magyar kisboltok a külföldi tulajdonú nagy áruházláncokkal. Az utóbbi években különösen nagyra nyílt az olló” – állapította meg Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu – a modern szakszervezet elnöke. Rámutatott, hogy míg a kisebb hazai szereplők a tönk szélére sodródtak és jobbára csak a túlélésért küzdenek, addig bár a multik is panaszkodnak, közben mégis talicskán tolják ki a profitot az országból.

A szakszervezeti vezető pozitívan értékelte a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységét a szektorban, és véleménye szerint a fogyasztók, a vállalkozások és a gazdaság szempontjából egyaránt fontos, hogy a Rigó Csaba Balázs elnök által vezetett hatóság a kereskedelem területén is aktívan lépjen fel a verseny védelme érdekében. 

Bubenkó Csaba szerint napjainkban minden korábbinál jobban kellenek a fékek és ellensúlyok a fair verseny érdekében, hogy a nagy áruházláncok ne élhessenek vissza lépten nyomon az erőfölényükkel.

Ezt a célt szolgálták a GVH gyorsított ágazati vizsgálatai a tej és tejtermékek, illetve a tojás hazai piacán, mint ahogy az online Árfigyelő is segít abban, hogy a magyar családok pénzt és időt spóroljanak vásárlásaik során. Az Egyenlő.hu elnöke hozzáfűzte: természetesen az sem elhanyagolható szempont, hogy a rendszer versenyélénkítő hatása segített megfékezni a drasztikus drágulást, amit az élelmiszerinflációs adatok is tükröznek. 

 

 

 

 

Kapcsolódó