Az idei tél szokatlanul hidegnek bizonyul, különösen a fagyos január okoz komoly próbatételt. A gázfogyasztás durván megugrott, sok háztartás bizonyosan átlépte az éves átlagfogyasztási határt, ahol a rezsicsökkentett ár helyett már jóval magasabb tarifát kell fizetni. 

Közben a világpiaci árak nem indokolnának pánikot – legalábbis nem ekkorát. A holland TTF gáztőzsdén a jegyzések 40 euró körül mozognak megawattóránként, és bár az elmúlt egy hónapban 44 százalékos emelkedést jelent, ám nagyon-nagyon messze van a 2022-es csúcstól. Forintra átszámolva ez nagyjából 12–15 forintos kilowattóránkénti beszerzési árat jelent, ám fontos hozzátenni, hogy ez nem a lakossági számlán fizetett végösszeg – abban ugyanis rengeteg adó, hálózati díj, áfa és egyéb tételek is benne vannak, amelyek sokkal magasabbra tolják az árakat.

A kérdés persze, miért ennyivel. 

Magyarországon az átlagfogyasztás felett a lakossági gáz ára 65–70 forint körül alakul kilowattóránként. Ez az a sokat emlegetett „hétszeres ár” ami nem a világpiac következménye, hanem a rezsicsökkentett tarifa és a szabályozott lakossági „piaci ár” közti – mondjuk úgy – mesterséges többlet.

A holland gáztőzsde irányadó árfolyama az elmúlt hónapban
A holland gáztőzsde irányadó árfolyama az elmúlt hónapban
Kép: TradingView

Ez a „kis” differencia, amivel részben a „túlfogyasztók” állják a rezsicsökkentés költségeit, normál télben kevésbé lenne látványos, a mostani januári tél viszont csúnya meglepetést okozhat, ráadásul tömegeknek – vagyis okozhatott volna.

A politikai kockázat gyorsan láthatóvá vált. Orbán Viktor végül a tettek mezejére lépett,  Facebookon jelentette be: a januári fűtésnél keletkező többletköltséget a kormány átvállalja.

az extrém hidegben nincs helye az elégedettségnek, a kormány nem dőlhet hátra.

– vázolta a helyzetet a miniszterelnök. 

A pontos részletek egyelőre napokig nem voltak világosak, de az üzenet egyértelmű: a kormány nagyon nem szeretné, hogy a januári hideg tömeges elégedetlenséget hozzon a választások előtt.

Nyilvánvalóan a gazdasági kormányzat gőzerővel dolgozik a keretezésen. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy minapi szűk körű háttérbeszélgetésen, az Index beszámolója szerint már konkrét számokkal is megtámasztotta a kormány lépését. Számításuk alapján januárban éves összevetésben 43 százalékkal nőtt a lakossági gázfelhasználás, ami már komoly ellátási és költségvetési kérdéseket is felvet.

És egyre egyértelműbb, hogy kinek a feladata is lesz kigazdálkodni a januári rezsi többletköltségét:

Korábban a különadókkal azokat a szektorokat, ahol magas profit keletkezik, arra kérték, hogy vegyék ki a részüket a közteherviselésből, és járuljanak hozzá a magyarok életének megkönnyítéséhez.

– erősítette meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Hidvéghi Balázs azt is elárulta: ehhez az energiacégek külön hozzájárulását fontolgatják.

Ez persze már túlmutat az egyszeri kompenzáción. Azt jelzi, hogy a kormány nem kizárólag költségvetési kérdésként kezeli az ügyet, hanem a terhek továbbosztásában gondolkodik. Hogy ez pontosan mit jelent – veszteséglenyelést, késleltetett elszámolást vagy későbbi beépülést az árakba –, egyelőre nem derült ki.

Közben megszületett a magyarázat is. Az Oeconomus Gazdaságkutató sajtóreggelijén kiderült, hogy ez nem egyszerűen tél, hanem rendkívüli helyzet. A kormányt nem az lepte meg, hogy tél van, hanem az, hogy ilyen mértékű hideghullám érkezett.

Ez vis maior hideg

– mondta Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője.

Elmondása szerint „egyesek azt feltételezték”, hogy erre nem reagál majd a kormány, de reagáltak a helyzetre, hogy „a magyar családoknak ne kelljen többet fizetniük a rezsiszámlákért”. 

Abban azért nem mindenki hisz, hogy valóban senki sem fog többet fizetni a fűtésre a januári nagy hideg miatt, mint korábban.

Holoda Attila energetikai szakértő a 24.hu-nak nyilatkozva azt fejtegette, hogy a kormány ígérete ellenére nem biztos, hogy mindenkinél zökkenőmentesen működik majd a kompenzáció, hozzátéve, hogy az elszámolás bonyolult, és egyes fogyasztók akár ki is maradhatnak belőle. 

Holoda korábban az Economxnak arról beszélt, hogy a magyar energiapolitika, azon belül is rezsicsökkentés hosszabb távon fejti majd ki a jóvátehetetlen társadalmi hatását. 

A kormány elhitette az emberekkel, hogy az energia olcsó, nincs szükség spórolásra, racionalizálásra, energetikai fejlesztésekre.

Hozzátette: a legkártékonyabb és egyben legmegdöbbentőbb az, hogy az emberek a mai napig nem értik, hogy „miért volt totális megtévesztés a rezsicsökkentés”, hiszen az emberek számára egyértelmű kellene legyen, hogy az a pénz, amit a kormány 10 évig a rezsicsökkentésre költött az más, fontos helyekről hiányzik.

A podcast műsorunkban úgy fogalmazott, hogy a rendszer addig működik, amíg nincs rendkívüli helyzet. Ha a tél hidegebb lesz a megszokottnál, „akkor akár a középosztály is komolyan megérezheti a pénztárcáján a fűtésszámlát.”

Egy hideg tél most pontosan ilyen.

A kormány nem a rezsirendszert alakítja át – erre nem is nagyon van lehetősége, hanem egyetlen hónapra beavatkozik, majd keresi, hol lehet a költségeket elnyelni. Nehéz nem felidézni a benzinárstop történetét, amikor a veszteségeket előbb „lenyelték”, majd később, csendesebb időszakban beépítették az árakba.

A gáz többletköltsége persze ennél sokkal kényesebb téma: a veszteség eddig sem úgy csapódott le, hogy a lakosság azonnal magasabb árat látott a számlán. Ehelyett szétoszlott az egész gazdaságban: megjelent a költségvetési hiányban, különféle adókban és díjakban, valamint a vállalatok energiaáraiban – utóbbiakon keresztül pedig az inflációban is. A terhek egy részét rezsivédelmi alapok és költségvetési átcsoportosítások nyelték el. Vagyis nem egyszerre, nem ugyanazon a ponton és nem ugyanazok fizették meg az árát: a költség időben eltolva, politikailag tompítva, de végső soron mégis az egész gazdaságra hárult.

Nehéz lenne tagadni, hogy a januári rezsikompenzáció ugyanúgy politikai kényszerlépés. Egy választások előtti, tömeges számlasokk aligha fért volna bele. A kormány most időt nyert.

Kapcsolódó