A gazdasági bizonytalanság valamint az orosz-ukrán háború a magyar háztartásokat év végén megnövekedett hitelfelvételre sarkallta, Ezzel párhuzamosan utoljára 2014-ben volt olyan magas a nemteljesítő hitelek aránya, mint amit az elmúlt két évben tapasztalhatunk. Ezt mutatja az Intrum és a GKI fizetőképességi kutatása (Intrum Fizetőképességi Index - IFI). 

A lakossági nemteljesítő személyi hitelek aránya enyhén csökkent, 2,7 százalékról 2,5 százalékra. Ennek hátterében a magyarok fizetőképességének kismértékű javulása áll, amely stabilabb alapot teremt a hiteltörlesztések számára.

Kapcsolódó

Hasonló a helyzet a gépjárműhitelek késedelmi arányánál is, kis mértékben ez is csökkent az előző negyedévhez képest. A forint alapú hitelek közül a késedelemmel rendelkezők aránya továbbra is magas, bár némi csökkenés itt is tapasztalható. Az átstrukturált hitelek arányánál szintén mérséklődés láétszik, a 90 napot meghaladó késedelemmel rendelkező állomány aránya szinte változatlan maradt. A teljes háztartási hitelállomány értékvesztéssel való fedezettsége 3,4 százalékra csökkent, míg a 90 napot meghaladó késedelemmel rendelkező hitelek esetében ez az arány 57,7 százalékra apadt.

A legnagyobb mértékben egyébként az áruvásárlási és egyéb fogyasztási hitelek állománya bővült, amely elsősorban a babaváró hitelek növekedésének tulajdonítható. 2023 szeptemberének végére a háztartási hitelek 1,5 százaléka mutatott több mint 90 napos késedelmet, ami szinte teljesen megegyezik az előző negyedévi adatokkal.

A kutatás arra is rámutat, hogy infláció mértéke viszont csak átmenetileg csökkent: 2024-ben további gyorsulás várható, elsősorban a megemelkedett üzemanyag, autópálya-matrica és hulladékszállítási díjak miatt. Ennek hatásaként drágábban kerülhetnek majd a termékek az üzletekbe, illetve az áruk kiszállításának díja is megemelkedhet. Emellett a bérmegállapodások és a költségvetési hiány csökkentése is inflációfelhajtó hatású lehet.

 

Brutálisan bezuhant a magyarok üzemanyag-fogyasztása

Hiába a kötelező akciózás, az inflációs utóhatás még mindig érezhető a kiskereskedelemben a KSH adatai szerint. >>>