Az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai miatt állította a szőnyeg szélére Magyarországot az Európai Bizottság (EB) az országjelentésben. 

Címszavakban az egészségügy problémáiról

  • A reformok hiánya;
  • Alulfinanszírozottság;
  • A szűrővizsgálatok, a prevenció hiánya;
  • Hosszú várólisták;
  • Jelentős humánerőforrás gondok;
  • Fontos az elektronikus egészségügyi rendszer kiszélesítése, különösen az idősek számára;

A bizottság június elején tette közzé a több mint 126 oldalas tanulmányát. A tanácsi ajánlás kiemeli, hogy Magyarországnak vannak gazdasági nehézségei, ezért tartós költségvetési intézkedésekre van szükség. Fontos megoldani a lakhatási és  versenyképességi problémákat, és teljes mértékben végrehajtani a helyreállítási tervet, valamint társadalmi és szerkezeti reformokat bevezetni a fenntartható növekedés és a társadalmi összetartás érdekében.

A magyar egészségügy alulfinanszírozott

A jelentés szerint Magyarország egészségügyi rendszere komoly kihívásokkal küzd. Többek között alacsony a GDP-arányos egészségügyi költés, még mindig túlzottan  kórházközpontú a betegellátás. A betegségek megelőzésére az uniós átlag felét költjük. Komoly kihívást jelent, hogy a magyarok levesebb ideig élnek mint az unió többi polgára. A magyar egészségügyi ellátórendszer nem költséghatékony, a megelőzésre és a járóbeteg-ellátásra fordított kiadások alacsonyak, valamint az egészségügyi szektor is komoly humánerőforrás gondokkal küzd – írják az országjelentésben.

A Magyar Orvosi Kamara  szerint a kormánynak évente 500 milliárd forinttal kellene növelnie az egészségügyre szánt költségeket, így emelve az ellátás színvonalát – erről többször is beszélt Álmos Péter, a köztestület elnöke.

Kapcsolódó

Magyarországon a születéskor várható élettartam ugyan meghaladta a Covid–19 előtti szintet, de 2023-ban még mindig az egyik legalacsonyabb volt az Európai Unióban (EU). A nők 6,5 évvel hosszabb életre számíthatnak, mint a férfiak, azonban egészségben töltött évek tekintetében ez az előny csak körülbelül 2,6 év. A megelőzhető és kezelhető halálozások aránya az egyik legmagasabb Magyarországon az EU-ban, ami az egészségügyi rendszer hatékonysági hiányosságaira utal.

Kiemelik, hogy utóbbi tényezők negatívan hatnak a munkaerőpiacra, a termelékenységre és versenyképességre is. 

A jelentésben kitérnek arra is, hogy Magyarországon a munkaképes korúak vagyis a 20–64 év közöttiek között bekövetkező halálesetek aránya a teljes lakosságon belül jóval magasabb az EU-átlagnál, ez pedig tovább súlyosbítja az idősödő társadalom miatt csökkenő munkaerő állomány problémáját. 

A rosszindulatú daganatos megbetegedés miatt, valamint a szív- és érrendszeri betegségek miatt elvesztett életévek száma is magas az EU többi országához képest. Magyarországon a munkaképes korúak száma évente 0,4 százalékkal csökken, az EU-átlag 0,3 százalékra tehető. 

2022-ben az egy főre jutó egészségügyi kiadások az EU-ban a legalacsonyabbak közé tartoztak, és ezek legnagyobb része több mint harmada  - 34 százalék - kórházi ellátás miatti kiadás volt.

Kórházcentrikus még mindig a betegellátás

A kórházi ágyak száma magas Magyarországon, a  Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022-ben 665 ágy jutott százezer lakosra, ami s kórházközpontú modellre utal. Ugyanakkor nem nálunk a legtöbb a kórházi ágy,  Romániában például 728 ágy jut százezer lakosra, Bulgáriában pedig 823 ágy. A legkevesebb kórházi ágy Dániában van, az északi-európai országban 248 ágy jut 100 ezer lakosra.

A magyarok saját zsebből fizetett egészségügyi kiadásai is magasabbak, mint az EU-átlag – a kiadásoknak több mint fele gyógyszerekre megy el. Ezer milliárdot pedig magánrendelőkben hagytak tavaly a magyar betegek.

Magyarország nem fordít elegendő figyelmet a betegségek megelőzésére, szűrővizsgálatokra. 2022-ben a megelőzésre fordított kiadások az összes egészségügyi kiadás 2,9 százalékát tették ki, szemben az EU 5,5 százalékos átlagával. 

A szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos megbetegedések továbbra is a vezető halálokok közé tartoznak, és az ezekből eredő halálozási arány az egyik legmagasabb az EU-ban. Ugyanakkor a lakosság passzivitást mutat a szűrővizsgálatok területén, az emlő-, méhnyak- és vastagbélrák szűrések aránya 2022-ben 30 százalék alatt volt.

Magas az öngyilkosságok száma is, 2023-ban 1593-an vetettek véget saját kezűleg életüknek. Hosszú várólisták akadályozzák a hozzáférést a mentális, egészségügyi és sok más ellátáshoz is. A magatartásbeli kockázati tényezők jelentős szerepet játszanak a halálozásban. A magyarok alkoholfogyasztása az EU-átlag feletti, a dohányzás az egyik legmagasabb, miközben a gyümölcs- és zöldségfogyasztás, valamint a szabadidős fizikai aktivitás az egyik legalacsonyabb az EU-ban. 

Komoly HR-gondok az egészségügyben

Magyarországon ezer lakosra 2021-ben 3,5 orvos jutott, szemben az EU átlaggal, ahol 4,2 orvos gyógyít ugyanennyi beteget, a legalacsonyabb a háziorvosok aránya. Az ápolókból is óriási hiány van. Magyarországon ezer lakosra 4,4 aktív ápoló jut – ez az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban –, az uniós átlag ezer lakosonként 7,6 ápoló.

Már 2024-ben a Magyar Kórházszövetség konferenciáján Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke utalt arra, hogy az ápolói korfa szerint a szakdolgozók között a 35-45 éves korosztályban 20 ezren hiányoznak. A fiatalabb korosztály alulreprezentált, ami a jövőbeli hozzáférés szempontjából aggályos.

A teljes szakdolgozói szektorban az ápolóhiány eléri a 35-40 ezer főt is.

A kormány az elmúlt években jelentősen emelte az egészségügyben a béreket. Az ápolók 2024-ben 20 százalékos emelést kaptak, hogy a bérük elérje az orvosi alapbérek 37 százalékát. Ennek ellenére 2020 első negyedéve és 2024 harmadik negyedéve között az egészségügyben a foglalkoztatottak aránya 3,4 százalékkal csökkent, szemben az EU-átlaggal, ahol 11,4 százalékos növekedés történt.

Magyarország az egészségügyi innovációs potenciálját sem aknázza ki eléggé. Az egészségügyi kutatás-fejlesztésre fordított kiadások alacsonyak, 2023-ban mindössze nyolc szabadalmat jelentett be a gyógyszeripar, biotechnológia és orvostechnika területén, az EU átlag 29 kutatás. A klinikai kutatások terén sem állunk jól, az adminisztráció terhek miatt csökken a klinikai vizsgálatok száma, erről itt írtunk bővebben.

Magyarország célja az egészségügyi rendszer digitalizációjának felgyorsítása az uniós programok támogatásával. Az pozitívum, hogy2024-re nőtt azok aránya, akik online elérik saját egészségügyi adataikat, ezt többnyire az EgészségAblak applikációnak is köszönhető. Ugyanakkor nagy egyenlőtlenségek vannak a felhasználók között. A  helyreállítási terv jelentős beruházásokat irányoz elő a digitális egészségügy fejlesztésére, különösen az egészségügyi intézmények informatikai infrastruktúrája, telemedicinás megoldások fejlesztése, mobil egészségügyi  applikációk bevezetése, valamint az időseket célzó távmonitorozási rendszerek terén.