Az Európai Unióban a szív- és érrendszert érintő betegségek a fő halálok között szerepelnek. 2020-ban a keringési rendszer betegségei voltak felelősek 1,7 millió halálesetért, ami az EU-ban az összes haláleset 32,7 százalékát jelentette.
Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának az Eurostat adatai szerint a szívkoszorúér-betegségek okozta halálozási arány Litvániában a legmagasabb, Franciaországban a legalacsonyabb. Litvániában egymillió lakosra 5362 szívinfarktus okozta halált regisztráltak Magyarország a dobogó második helyén áll 3812 infarktussal, Szlovákia pedig a harmadik helyen egymillió lakosból 3753 halálesettel.
A szív- és érrendszeri megbetegedésekkel kapcsolatban az egyik leggyakoribb kezelési eljárás az angioplasztika, ami egy olyan minimálisan invazív eljárás, aminek keretében a blokkolt vagy szűkült koszorúereket kitágítják.
2021-ben összesen 1,1 millió koszorúér angioplasztika történt 25 olyan uniós országban, amelyik adatot szolgáltatott az Eurostatnak.
Horvátországban volt az angioplasztikai eljárások számában a legnagyobb növekedés, százezer lakosra 553 eljárás jutott. Németország a második helyen állt, 390 fővel, amit Lettország (328), Ausztria (324) és Bulgária (303) követett. Ez az eljárás Portugáliában volt a legkevésbé gyakori, ahol százezer lakosra 100 beavatkozás jutott – derül ki az Eurostat adataitól.
Megint rossz rangsorba kerültünk
Az adatot szolgáltató 25 uniós ország közel kétharmada – tizenhat – számolt be arról, hogy 2016 és 2021 között nőtt az angioplasztikai eljárások száma. Horvátországban volt a legnagyobb emelkedés 2021-ben 2016-hoz képest, százezer fő esetében 199-cel több beavatkozást végeztek el. De Cipruson és Bulgáriában is jelentős beavatkozásszám növekedés volt 2021-ben utóbbiban 112-vel, előbbiben 130-cal többet.
Viszont Magyarország abba a rangsorba került, ahol csökkent a beavatkozások száma, erről az uniós országok csaknem egyharmada számolt be. 2016 és 2021 között Luxemburgban volt a legnagyobb beavatkozásszám visszaesés, ezt követően Magyarországon majd Dániában.
