A magyar vagyonstruktúra rendkívül koncentrált és viselkedésvezérelt: a háztartások nettó pénzügyi vagyona már 101 564 milliárd forint, amin belül a klasszikus pénzügyi eszközök összege 68 ezer milliárd volt 2025 végén.
A lakosságnak a biztonság sokkal fontosabb, mint a hozamoptimalizálás, pont ezért a vagyon jelentős része likvid eszközökben „ül”: a látra szóló betétek és a készpénz együttesen több mint 20 ezer milliárd forintot tesznek ki.
Érdekes, hogy a lakosság likviden tartott pénze több mint másfélszerese a professzionálisan kezelt privátbanki állománynak (13 500 milliárd forint). A biztonságnak ugyanakkor ára van, így ugyanis a pénz jelentős része infláció alatt teljesítő eszközökben marad. Pont ezért az egyik legnagyobb kockázat a kockázatkerülés.
Így alakul a vagyoni elit
A Blochamps Capital adataiból jól látható, hogy a nagy vagyonú magánszemélyek száma minden kategóriában jelentősen növekedett, és az előrejelzések szerint a növekedés 2030-ig tovább folytatódik.
A legnagyobb létszámú csoport a 0,4 milliárd forint feletti vagyonnal rendelkezők köre: számuk 2005-ben még 8000 fő volt, 2026 első negyedévére már 22 ezer főre nőtt, 2030-ra pedig várhatóan eléri a 26 ezer főt. A milliárdosok (1 milliárd forint feletti vagyon) száma 600 főről 7 ezer főre emelkedhet 2030-ra.
A magyar vagyoni elit becsült megoszlása vagyonrétegek szerint (2005–2030)
Milliárd forint
| Vagyonréteg (Mrd HUF+) | 2005 | 2015 | 2020 | 2026Q1 | 2030E |
|---|---|---|---|---|---|
| 0,4+ | 8 000 | 10 000 | 13 000 | 22 000 | 26 000 |
| 1+ | 600 | 3 500 | 4 000 | 6 000 | 7 000 |
| 4+ | 150 | 600 | 800 | 1 100 | 1 500 |
| 10+ | 30 | 80 | 120 | 180 | 200 |
| 40+ | 5 | 30 | 45 | 60 | 100 |
| 100+ | 0 | 5 | 15 | 25 | 40 |
| 400+ | 0 | 1 | 3 | 5 | 10 |
A kiemelkedően nagy vagyonnal rendelkező rétegek – például a 40 milliárd, illetve 100 milliárd forint feletti vagyonúak – szintén dinamikus növekedést mutatnak. A növekedés még szembetűnőbb lesz 2030-ig.
Az összesített vagyonos elit létszáma a következőképp alakult:
- 2005-ben: 8800 fő,
- 2015-ben: 14 200 fő,
- 2020-ban: 18 000 fő,
- 2026 első negyedévében: 29 500 fő,
- 2030-ban (előrejelzés): 35 000 fő.
2005 és 2020 között 105 százalékos növekedés ment végbe a vagyonos réteg pénzügyeiben.
2005-től 2026 első negyedévéig ennél sokkal nagyobb mértékű, 235 százalékos volt a bővülés.
Így kellene adóztatni a vagyonosokat
A vagyonadó önmagában nem ördögtől való, de az 1 milliárd forintos küszöb ma már félrecélzott – véli Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője. Ha a politika valóban a szupravagyonokat akarja elérni, akkor magasabb – például 10 milliárd forintos – értékhatárra, világos definíciókra és szűkebb, jobban célozható alanykörre van szükség.
Érdemes lenne tanulni az OECD-országok tucatjainak hasonló vagyonadó bevezetéseit követő tanulságaiból, majd rendre kivezetéseiből. A legtöbb országban a vagyonadó eltörlését többnyire hatékonysági és adminisztratív problémák indokolták, különösen abból a tapasztalatból, hogy a vagyonadó gyakran nem tudta érdemben betölteni újraelosztó funkcióját, mivel a keletkező állami bevételek jellemzően alacsonyak voltak.
Az elmúlt évek inflációs folyamatai jelentősen átformálták a vagyon értelmezését Magyarországon. Öt év alatt mintegy 52 százalékos, tizenöt év alatt pedig közel 100 százalékos infláció ment végbe, ami azt jelenti, hogy egy ma 1 milliárd forintos vagyon nagyjából 540–550 millió forintnak felelne meg 2014-es árszinten.
Ezzel párhuzamosan a budai ingatlanpiacon is rendkívüli drágulás történt: a korábbi 300–400 ezer forintos négyzetméterárak sok helyen mára meghaladják a 2–2,2 millió forintot. Így ma már akár két budai lakás és egy kisebb-közepes vállalkozás tulajdonlása is elegendő lehet az 1 milliárd forintos vagyonküszöb eléréséhez.
Mi számít vagyonnak?
Jelenleg ugyanakkor nem ismert pontosan, milyen elemek tartoznának bele egy esetleges vagyonadó alapjába. A legnagyobb bizonytalanságot nem feltétlenül az adókulcs mértéke, hanem maga a vagyon fogalmának meghatározása jelenti.
A vagyonadó sajátossága, hogy az egyes eszköztípusok valós piaci értékének megállapítása sok esetben nehézkes vagy vitatható. Ez gyengítheti az újraelosztási célok érvényesülését, miközben ösztönözheti a vagyon átterelését olyan eszközökbe, amelyek értéke kevésbé átlátható vagy nehezebben meghatározható.
Nem mellékes az sem, hogy az adó egyéni vagy családi vagyon alapján működne-e, illetve egy vállalkozó esetében miként vennék figyelembe a céges részesedéseket, az üzletrészt, az ingatlanokat, a gyártókapacitást vagy a termelőeszközöket. Egy 1 milliárd forintos határ különösen érzékeny lehet ebből a szempontból, mert könnyen olyan vállalkozói rétegeket érinthetne, amelyek vagyona nagyrészt működő vállalkozásban testesül meg, nem pedig szabadon felhasználható pénzügyi eszközökben.
Vállalat vs. magánvagyon
A vállalati érték ráadásul nem azonos a likvid magánvagyonnal. A jegybank pénzügyi számlái alapján a háztartások nettó pénzügyi vagyonának közel egyharmadát vállalati részesedések adják. Ez több tízezer milliárd forintnyi olyan cégértéket jelent, amely mögött sok esetben nincs napi szinten meghatározható objektív piaci ár.
- Ezeket az értékeket általában becslések, korrigált saját tőke vagy különböző vállalatértékelési modellek alapján számítják ki, miközben a legtöbb hazai kis- és középvállalkozás (kkv) tényleges piaci értékesíthetősége korlátozott.
- Az IMF módszertani anyagai is hangsúlyozzák, hogy a nem tőzsdei vállalati részesedések értékelése többféle módszerrel történhet, amelyek akár jelentősen eltérő eredményre vezethetnek.
Emiatt egy papíron milliárdos vállalatérték sok esetben nem jelent ténylegesen hozzáférhető vagy likvid vagyont. Ha pedig az adófizetés nem a realizált nyereséghez kötődik, a tulajdonosok akár arra is kényszerülhetnek, hogy forrást vonjanak ki működő vállalkozásukból a vagyonadó finanszírozására.
Az 1 milliárd forintos küszöb ráadásul elsősorban a Magyarországon maradó, jól azonosítható vagyonelemeket érintheti. A valóban nagy vagyonok tulajdonosai jellemzően könnyebben mozgatják tőkéjüket országok, eszközosztályok vagy különböző struktúrák között, és adóoptimalizálási célból részben vagy egészben külföldre helyezhetik azt. Az alacsonyabb küszöb ezzel szemben inkább azokat a vállalkozókat és ingatlantulajdonosokat érné el, akiknek vagyona helyhez kötött, kevésbé mobilis és könnyebben nyomon követhető. Vagyis nem feltétlenül a szupergazdagokat érintené elsőként, hanem a hazai, működő vagyont.
Nagy teher
Az évente fizetendő 1 százalékos vagyonadó első látásra mérsékeltnek tűnhet, hosszabb távon azonban jelentős terhet jelenthet. Az OECD korábbi elemzéseinek logikáját követve egy ilyen folyamatos éves teher húsz év alatt akár egy 20 százalékos öröklési illetékhez hasonló hatást eredményezhet. Mindezt ráadásul a magyar vállalkozások már jelenleg is jelentős adóterhelés mellett működő környezetben viselnék, ahol nemzetközi összehasonlításban is szokatlanul magas a forgalomra épülő, 2 százalékos iparűzési adó és több egyéb vállalkozási költség. Egy milliárdos cégértékkel rendelkező kis- vagy középvállalkozás esetében ez már érzékelhető készpénzkiáramlást jelenthet, különösen akkor, ha a vagyon döntően üzletrészben, ingatlanban vagy más nem likvid eszközben áll.
Egy magasabb, például 10 milliárd forintos vagyonküszöb jóval célzottabb megoldást jelenthetne. Ez kisebb adminisztratív terhet, kevesebb értékelési vitát és egyszerűbb ellenőrzési rendszert eredményezne, miközben inkább a valóban rendkívüli nagyságú vagyonokra koncentrálna. Emellett az is felmerülő kockázat, hogy a legnagyobb vagyonok tulajdonosai számára az évi 1 százalékos adó akár elfogadható kompromisszum lehet, ha cserébe a fennmaradó vagyonuk érintetlen marad – mondta Karagich István.
Így teljesíthető a cél
A vagyonadó alapvető célja természetesen a vagyoni egyenlőtlenségek mérséklése és a nagyobb vagyonnal rendelkezők arányosabb közteherviselése lenne. Ugyanakkor kulcskérdés, hogy mindez milyen hatást gyakorolna a vállalkozások működésére és a hazai kisvállalkozások fejlődésére.
Bár az adó alanyai formálisan magánszemélyek lennének, az adóalap jelentős részét sok esetben vállalati tulajdonrészek képeznék. Adóelméleti szempontból ezért a vagyonadó, az öröklési és ajándékozási illetékek, valamint a tőkejövedelmek adóztatása szorosan összekapcsolódik, így célszerű ezeket együtt vizsgálni.
Egy magas vagyonkoncentrációval jellemezhető országban, mint Magyarország, valószínűleg nem önmagában a vagyonadó bevezetése jelentené a leghatékonyabb megoldást, hanem inkább a vagyon hozamát és átruházását terhelő jelenlegi adórendszer felülvizsgálata, az indokolatlan kedvezmények megszüntetése, valamint a progresszív elemek erősítése. Ez egyszerre növelhetné az adórendszer társadalmi elfogadottságát, mérsékelhetné az adóelkerülést, és érdemben hozzájárulhatna a vagyoni különbségek csökkentéséhez.