Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) elnöke a Munkatársat keresünk című munkaerő-piaci szakmai konferenciát megnyitó beszédében kiemelte, a turizmus-vendéglátásban kialakult munkaerőhiány esetenként már a szolgáltatás ellehetetlenüléséhez vezet. Az ágazat hozzájárulása a GDP-hez 9 százalék, súlya nagyobb a mezőgazdaságnál, minden 11. munkahely itt létesül, miközben a mezőgazdasághoz képest mostohagyereknek számít szavai szerint.

Az elnök a VIMOSZ, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), és a Turizmus-Vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság által szervezett tanácskozáson kifejtette: a dolgozók jövedelme mindössze a magyarországi átlagbér 60-70 százaléka, sokan a minimálbérért dolgoznak, magas a fluktuáció. Az elvándorlás - aminek fő célországai Ausztria, Németország a három vagy többszörös bérkülönbség miatt - megállításához magasabb bért kell adni a dolgozóknak, amihez pedig az ágazat jövedelmezőségét kell javítani - mondta. Ebben a megoldást a VIMOSZ szerint egyrészt a 27 százalékos áfa csökkentése jelentené az uniós átlag 9 százalékra. Továbbiak közé sorolta a foglalkoztatás terheinek csökkentését, a szakképzés megújítását, és a szakma vonzóvá tételét a fiatalok számára.

Odrobina László, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára szerint egész Európában problémát jelent a foglalkoztatás bővítése, a magyar munkaerőpiacon a munkanélküliség és munkaerőhiány egyszerre van jelen. Rámutatott: 2010 és 2014 között jelentősen, 11,6 százalékról 6,7 százalékra csökkent a munkanélküliség, és 54 százalékról 64 százalékra nőtt a foglalkoztatottság. Az ágazat az országos átlagnál jobb helyzetben van, a toborzási nehézségekkel küzdő cégek aránya az egészségügyben vagy a feldolgozóiparban a legrosszabb. A legkeresettebbnek a szakács, takarító, eladó vagy recepciós számít - sorolta.

Ugyanakkor van még teendő, egyebek mellett növelni kell a munkavállalási korú népesség aktivitását - mondta. A legnagyobb kihívásnak a képzelten, tartósan munkanélküli, munkatapasztalat nélküli vagy elavult szaktudással rendelkezők bevonását nevezte. Kiemelte: a szakképzési rendszer átalakítása lehet a megoldás a munkaerőpiaci problémára, a foglalkoztatottak létszámának az elmúlt években tapasztalt bővülése az ágazatban azt mutatja, hogy szükség van a szektorban további munkavállalók képzésére.

Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke is az áfacsökkentés szükségessége mellett érvelt, de javaslataik között említette a vállalati terhek csökkentését vagy azt, hogy a TB járulék reálértékben ne növekedjen. Szintén úgy vélte, hogy az elvándorlás megállításához az oktatási rendszer az egyik kulcsterület, a megfelelő utánpótlás nevelésen vagy akár a hátrányos helyzetű rétegek integrálásán keresztül.