A törvény 2012 január 1-jén lépett hatályba és megszüntette a korhatár előtti öregségi nyugdíjakat és a korábban már megállapított ellátásokat más jogcímen, úgynevezett korhatár előtti ellátásként, például átmeneti bányászjáradékként, vagy a fegyveres testületek esetében szolgálati járandóságként folyósítják tovább - írta Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa közleményében. Bizonyos ellátások (például az országgyűlési képviselők korhatár előtti ellátása, vagy a szolgálati járandóság) havi összegét pedig a törvény a személyi jövedelemadó mértékével csökkenteni rendeli. Az ombudsman ugyanakkor megállapította, hogy a jogállamiságra visszavezethető követelményt sértenek a törvény ezen rendelkezései, melyek a nyugdíjak nominális összegét közteherrel, így elvonással terhelik.

Álláspontja szerint "önkényes" az is, hogy a törvény meghatározott bűncselekmények automatikus "mellékbüntetésszerű" jogkövetkezményeként határozza meg a szolgálati járandóság folyósításának szüneteltetését. Szabó Máté szerint ugyanis az alaptörvényből következik, hogy az állam nem használhatja önkényesen a büntetőjogi eszközrendszert, ezért az ombudsman ennek a rendelkezésnek a megsemmisítését indítványozza - áll a közleményben.

Kapcsolódó

Az ombudsman kiemeli: a törvény új rendelkezéseként - a szolgálati járandóság szüneteltetési okának megállapítása céljából - a nyugdíjmegállapító szervnek elektronikus úton továbbítania kell a jogosult személyes adatait a bűnügyi nyilvántartó szervnek, amely az adatokat összeveti a bűntettesek nyilvántartásában kezelt adatokkal. Tekintettel arra, hogy az ombudsman a szolgálati járandóság szüneteltetésére vonatkozó egész rendelkezés megsemmisítését indítványozta, megszűnne az a legitim cél, amelynek alapján jogszerű lenne bármilyen ezzel kapcsolatos adatkezelés.

Szabó Máté szerint emellett az, hogy a törvény értelmében megszüntetik a nyugellátás folyósítását, ha a jogosult "feketén dolgozik", az két, össze nem függő kérdéskör összekötése ezért ez a rendelkezés szintén sérti a jogállamiság követelményét.

Az alapvető jogok biztosa csaknem 30 magánszemély, valamint két társadalmi szervezet beadványát figyelembe véve kezdeményezte az alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálatát - áll a közleményben.