Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár a vártnál kedvezőbb lett az első negyedéves bruttó hazai termék (GDP) növekedési adat, a magyar gazdaság növekedése éves szinten még így is visszafogott lehet. Az MBH Bank elemzői szerint az élénkülés fenntarthatóságával kapcsolatban továbbra is indokolt az óvatosság.
Mi támogathatta a növekedést? Részben átmeneti tényezők, így például a költségvetési jövedelemkilengések támogathatták. Eközben a háztartások fogyasztásának alakulása alapvetően a reáljövedelmek és a bizalom függvénye marad.
- A pénzintézet elemzői 2026-ra körülbelül 1,6 százalékos GDP-bővüléssel számolnak, amelyet elsősorban a fogyasztás hajthat.
- 2027-ben egy kiegyensúlyozottabb szerkezetű, 3,1 százalékos növekedés valószínű, különösen akkor, ha a külső kereslet élénkülése mellett a Tisza-kormány által felszabadított uniós források is egyre nagyobb mértékben jelennek meg a gazdaságban.
„A beruházások alakulását rövid távon költségvetési korlátok fékezhetik, ugyanakkor a már bejelentett ipari kapacitásbővítések – különösen az akkumulátor- és járműiparban – középtávon érdemi támaszt jelenthetnek”
– mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója a bank sajtóeseményén.
Emellett beruházások szempontjából felfelé mutató kockázatot jelent az uniós források felszabadítása, ami mintegy 16 milliárd eurós pluszt jelent az országnak. Fontos, hogy ezek tényleges lehívása és gazdasági hatása várhatóan időben elhúzódik, és inkább 2027-től jelenhet meg markánsabban.
Nem lesz NER-es rekordinfláció
Milyen tényezők befolyásolják jelenleg az inflációs folyamatokat? Az Orbán-kormány árkorlátozó intézkedései, az energiaárak és az árfolyam alakulása.
A védett üzemanyagárak és az árrésstopok kivezetése fokozatosan történhet, így ezek inflációs hatása időben elhúzódva jelentkezik majd. Az MBH elemzői szerint az üzemanyagra vonatkozó ártorzító intézkedések még idén nyáron kivezetésre kerülhetnek.
„Az inflációs kép összességében kedvező: az idei évben 2,7 százalék körüli, majd 2027-ben 3,7 százalékos átlagos inflációval számolunk – tehát a fogyasztóiár-emelkedés a toleranciasávon belül marad” – mondta Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője, kiemelve, hogy
- a szabályozott árak kivezetése
- és az inflációs várakozások változása miatt középtávon enyhe emelkedés valószínű.
Bár a magyar fizetőeszköz erősödése fontos szerepet játszik az infláció fékezésében, a globális energiaárak továbbra is kockázatot jelentenek.
Végre itt a tér a kamatcsökkentésre
Az infláció alakulása és a forintárfolyam erősödése mellett a jelenlegi kamatszint régiós összevetésben magasnak számít, ami teret adhat a monetáris lazításnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről. A piacok árazása is azt mutatja, hogy a befektetők magasnak érzékelik a jelenlegi kamatszintet, és ezt tükrözi az inverzzé váló hozamgörbe is.
- Az alapkamat 2026 végére 5,5 százalékra,
- 2027 végére pedig 5 százalékra csökkenhet.
Nem emlékszünk, mikor volt ilyen erős a forint
A rendszerváltást követően a forint erősödő pályára állt, amit segített az EU-s forrásokhoz való hozzáférés, valamint az euróövezeti csatlakozás lehetősége, illetve általánosságban a kedvező globális makrogazdasági hangulat.
Az euró-forint árfolyam 2024 végén 410,09 forint volt, míg 2025-ben minimális javulás volt 385,4 forinttal. 2026-ra és 2027-re 360 forinttal, míg 2028-ra 355 forintos árfolyammal számolnak az MBH elemzői.
A jövőben a globális kockázati étvágy, az energiaárak és a gazdaságpolitikai hitelesség alakulása marad kulcsfontosságú.
Elérhető a hiánycél?
Az államháztartás egyenlege rövid távon továbbra is kihívásokkal szembesül, de középtávon már csökkenő hiánypálya rajzolódhat ki. A bank becslése szerint 2026-ban még 6 százalék felett lehet a GDP-arányos hiány, amely 2027-ben az 5–5,5 százalékos sávba mérséklődhet.
A hiánycsökkenés egyik kulcsa a fiskális fegyelem mellett az uniós források beáramlása és lehívása, valamint a gazdasági növekedés erősödése is támogathatja. Az államadósság-ráta a következő években stabilizálódhat, majd fokozatos csökkenésnek indulhat, amelyhez az erős forint és a mérséklődő kamatkörnyezet is hozzájárulhat.
Az Economx kérdésére, miszerint a Tisza-kormány programjában szereplő vagyonadó bevezetése segíthet-e csökkenteni a költségvetési hiányt, Árokszállási Zoltán elmondta: egy ilyen adónem bevezetése GDP-arányosan maximum 0,2–0,3 százalékkal javíthatja a költségvetési egyenleget, ami arra enged következtetni, hogy a vagyonadó intézménye nem feltétlenül éri meg hosszú távon. Az azonban szinte biztosnak tűnik, hogy egy ilyen intézkedés bevezetésre kerül, hiszen a Tisza programjának jelentős pontja volt a vagyonadó. Korábbi cikkünkben részletesen írtunk arról, hogy miért nem jelent feltétlenül megoldást az Orbán-kormány által ellopott vagyon visszaszerzésére egy ilyen intézkedés.
Demográfiai korlátok a munkaerőpiacon
A munkaerőpiacot továbbra is strukturális és külső kockázatok alakítják. A demográfiai folyamatok – különösen a népesség csökkenése – egyre erősebb korlátot jelentenek a foglalkoztatás bővülésében, miközben a nemzetközi bizonytalanságok is fékezik a stabilizációt. A vállalatok növekvő költségnyomással szembesülnek, ami visszafoghatja a foglalkoztatási hajlandóságot.
A munkanélküliségi ráta tavaly 4,4 százalékos volt; 2026-ra az elemzők 4,6 százalékos szintet kalkulálnak, majd éves szinten 1–1 százalékpontos csökkenést valószínűsítenek.
A béremelkedés üteme idén még viszonylag erős maradhat, közel 9 százalékos növekedéssel, azonban 2027-re már lassulás várható. A reálbérek növekedése az év első felében támogathatja a fogyasztást, hosszú távon azonban az inflációs kilátások miatt mérséklődhet.