Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A gazdasági növekedés lassúsága és a bizonytalan piaci kilátások miatt a vállalatok többsége inkább kivárt az elmúlt időszakban.
„Bár a kamatszintek mérséklődtek, nem volt érdemi fellendülés, inkább oldalazó mozgás és stagnálás volt látható a vállalati hitelkeresletben” – mondta lapunknak Balogh Péter, az MBH Bank nagyvállalati és speciális hitelezésért felelős ügyvezető igazgatója.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a vállalatok elsősorban a napi működéshez kapcsolódó finanszírozási igényekkel (forgóeszköz-finanszírozás) jelentek meg a bankoknál, míg a nagy volumenű beruházások száma visszafogott maradt.
Energia és agrárium
Miközben a teljes piac óvatosabbá vált, néhány szektor továbbra is erős finanszírozási aktivitást mutatott. Magyarországon elsősorban az energiaipar, a mezőgazdaság és az elektronikai gyártás bizonyult kiemelkedőnek.
Az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházások továbbra is jelentős finanszírozási igényt generálnak, emellett az agráriumban is látványos fejlesztések indultak el, részben az aktuális támogatási ciklusoknak köszönhetően. Ez a tendencia a tavalyi, az idei és a következő éveket is meghatározza.
A legnagyobb átalakulás azonban az energiaágazatban figyelhető meg. Bár továbbra is zajlanak hagyományos energetikai beruházások – például gázerőmű-fejlesztések –, a hangsúly egyre inkább a megújuló energiára és az energiatárolásra helyeződik át.
„A fotovoltaikus fejlesztések továbbra is folytatódnak, de most már a tárolókapacitások kezdenek igazán felértékelődni” – húzta alá Balogh Péter, kiemelve, hogy a következő évek egyik kulcskérdése az lesz, hogy miként tudják a megújuló energiatermelést kiegyensúlyozott napi energiaellátássá alakítani. Ehhez pedig elengedhetetlen az energiatárolási infrastruktúra kiépítése.
Európa is lassabb fokozatra kapcsolt
A magyar piac helyzete nem egyedi: az európai vállalati finanszírozásban is inkább stagnálás, enyhe növekedés, mintsem valódi konjunktúra volt megfigyelhető. Németország kifejezetten az egyik leglassabban fejlődő beruházási piac volt az elmúlt időszakban Európában.
Ennek egyik legfontosabb oka az autóipar nehézségeiben keresendő: a német gazdaság egyik húzóágazata jelenleg egyszerre küzd az elektromos átállás kihívásaival, a kereslet lassulásával és az iparági szerkezetváltással.
Mindenekelőtt kockázat
A bankok sok termékkel szolgálják ki a nagyvállalati ügyfélkört, így maga az ügyfélkapcsolat egy kölcsönösen kiemelt fontosságú érték, de a finanszírozási döntések alapja továbbra is a vállalatok pénzügyi stabilitása és kockázati profilja. A bankok elsőként azt vizsgálják, hogy egy vállalat mennyire képes hosszú távon stabilan működni, és teljesíteni kötelezettségeit.
„Ha finanszírozásról van szó, a bankot leginkább a kockázat érdekli. Ez mindig így volt, és így is marad” – hangsúlyozta Balogh Péter.
A nagyvállalatok jellemzően több bankkal dolgoznak együtt, gyakran konzorciális finanszírozási formában. A döntéseknél a pénzügyi mutatók mellett számos egyéb tényezőt figyelnek, ilyenek például az ESG-szempontok, amelyeket a pénzintézetek egyre szigorúbban vizsgálnak. Az ESG ráadásul egy bináris kérdéssé vált: igen vagy nem.
Bizonyos iparágak – például az fosszilis energiahordozók kitermelése, vagy azok lényegi felhasználási területei – ma már kevésbé preferált kategóriába tartoznak. A bankok ugyan még részt vesznek ezek finanszírozásában, de egyre szigorúbb limitek mellett.
„Néhány évvel ezelőtt még sok vállalat próbált „zöldként” megjelenni valós fenntarthatósági teljesítmény nélkül. A klasszikus greenwashing az, amikor lényegében nem tesz az adott vállalat a környezetbarátabb, vagy fenntarthatóbb működésért, inkább csak a marketingstratégiáját definálja át a zöld irányban” – mondta Balogh Péter.
A valóban zöld projektek mögött mindig van mérhető fejlődés vagy környezeti hatás. Az ESG éppen a hosszú távú gondolkodás miatt vált fontossá, hiszen egy ma még működőképes vállalat könnyen finanszírozhatatlanná válhat, ha néhány év múlva már nem felel meg a szabályozási környezetnek.
A pénz rendelkezésre áll, a kereslet hiányzik
„A bankrendszer likviditási és tőkehelyzeti szempontból stabil, vagyis a finanszírozási kapacitás rendelkezésre állna. Nem a kínálat a szűk keresztmetszet, hanem a kereslet.”
A vállalatok ugyanakkor továbbra is kivárnak, különösen a nagyobb beruházásoknál. Ezen érdemben változtathat az EU-s források hazahozatala. Az EU-s pénzek tipikusan multiplikatív hatással működnek: a támogatások mellé saját erő és banki finanszírozás is kell.
„Magyarország a régióhoz képest beruházási szempontból leszakadt, ezért az új források komoly katalizátorhatással bírhatnak” – fogalmazott.
Exportőrök, figyelem
Az exportáló cégek gyakran olyan finanszírozási termékekhez is hozzájutnak, amelyek más vállalatok számára nem elérhetők. A nagyvállalatok jelentős része euróban finanszírozza működését, mivel a devizahitelek kamata továbbra is alacsonyabb a forinthiteleknél.
„Még mindig van 4–4,5 százalékos kamatkülönbség a forint és az euró között, ezt a nagyvállalatok nem akarják feleslegesen megfizetni. A természetes devizabevétellel rendelkező cégek számára ezért racionális döntés az euróalapú finanszírozás” – emelte ki Balogh Péter.
A személyes jelenlét továbbra is fontos
Miközben a lakossági bankolásban ma már szinte teljesen természetes az online ügyintézés és a digitális hitelfelvétel, a vállalati finanszírozásban továbbra is erős a személyes kapcsolat szerepe. A hiteloldal továbbra is humánerőforrás-igényes és személyes kapcsolatokon alapul.
„A nagyvállalatok is igénylik a személyes jelenlétet és a közvetlen tárgyalásokat, különösen új bankkapcsolatok kialakításakor. Szeretik megmutatni képességeiket és meggyőzni a bankokat arról, hogy mit tudnak” – mondta Balogh Péter.
A digitalizáció ugyanakkor a készpénzmenedzsment területén már előrehaladottabb. A cégek egyre gyakrabban közvetlen API-kapcsolatokon keresztül kezelik banki adataikat és pénzügyi folyamataikat.
Balogh Péter szerint a következő évek egyik legnagyobb változása éppen a vállalati bankolás technológiai modernizációja lehet, ugyanis jelenleg az egész bankszektor lemaradásban van ebben a szegmensben.
Jöhet végre a fordulat?
A következő években mind Magyarországon, mind Európában javulhat a vállalati finanszírozási környezet. Bár a fellendülés mértéke egyelőre kérdéses, a hosszú stagnálás után valószínűsíthető valamilyen növekedés.
„Egy hosszabb lapos időszak után időszerű a felpattanás” – emelte ki Balogh Péter.
A valódi fordulat azonban nemcsak a hitelállomány növekedését jelentené, hanem azt is, hogy a vállalatok ismét aktívan beruháznak, fejlesztenek és bővítik működésüket. Az lenne egészséges, ha a vállalati hitelállomány évente 6–8 százalékkal bővülne.