Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Megérkezett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a májusi inflációs adatsora, amelye azt mutatja, hogy az árnövekedés üteme jelentősen mérséklődött az elmúlt években megszokott szintekhez képest. A fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi értéket, havi alapon pedig lényegében stagnálás volt tapasztalható.
Bár az infláció összességében alacsony maradt, az egyes termékek és szolgáltatások között továbbra is jelentős eltérések láthatók.
Meglepő fordulat az élelmiszereknél
Az élelmiszerek ára éves összevetésben mindössze 0,5 százalékkal emelkedett. Ha azonban kivesszük a vendéglátási szolgáltatásokat, akkor a kép még látványosabb:
az élelmiszerek ára átlagosan 2,1 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2025 májusában.
A drágulók oldalán elsősorban a feldolgozott termékek és a vendéglátáshoz kapcsolódó tételek szerepelnek. Az egyéb sütőipari lisztesáruk ára 9,2 százalékkal, a büféáruké 7 százalékkal, a munkahelyi előfizetéses menüké 6,2 százalékkal, az éttermi étkezésé pedig 5,7 százalékkal nőtt.
Ezzel szemben több olyan termék is akad, amelynek ára érezhetően csökkent az elmúlt egy évben. A húskonzerv 29,5 százalékkal lett olcsóbb, a vaj és vajkrém ára 11,1 százalékkal, a sertéshúsé 10,1 százalékkal, a sajté 9,4 százalékkal mérséklődött. A tej ára 6,3, a száraztésztáé 7,2 százalékkal csökkent.
A szolgáltatások továbbra is húzzák az inflációt
Miközben az élelmiszerárak egyre kevésbé jelentenek inflációs kockázatot, a szolgáltatások továbbra is az átlag felett drágulnak.
A szektorban éves szinten 4,3 százalékos áremelkedést mért a KSH.
Különösen nagy volt a drágulás a színházaknál, ahol 17,6 százalékkal emelkedtek az árak.
A külföldi üdülések 15,6 százalékkal, a teherszállítás 10,5 százalékkal került többe, míg a sport- és múzeumi belépők, valamint a járműjavítás és -karbantartás egyaránt 8 százalékkal drágult.
A testápolási szolgáltatások ára 7,8 százalékkal, a belföldi üdüléseké 5,2 százalékkal nőtt.
Olcsóbb lett a gáz, többe kerülnek a tartós cikkek
A háztartási energia ára összességében 2 százalékkal csökkent egy év alatt. Ebben meghatározó szerepe volt annak, hogy a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, miközben az elektromos energia ára 2,5 százalékkal emelkedett.
A tartós fogyasztási cikkek esetében ugyanakkor folytatódott az áremelkedés. Az ékszerek ára 28,1 százalékkal ugrott meg, a motorkerékpároké 6,9 százalékkal, a szobabútoroké 3,8 százalékkal, a használt személygépkocsiké pedig 3,7 százalékkal nőtt.
A gyógyszerek és gyógyáruk 2,5 százalékkal, a járműüzemanyagok 2 százalékkal drágultak tavaly májushoz képest.
Havi szinten megállt az árak emelkedése
Áprilishoz képest a fogyasztói árak átlagosan nem változtak, ami azt jelzi, hogy rövid távon is jelentősen lassult az inflációs nyomás.
Az élelmiszerek ára havi alapon 0,3 százalékkal csökkent.
A legnagyobb emelkedést a burgonya mutatta, amely egyetlen hónap alatt 32,3 százalékkal drágult.
Emelkedett a friss gyümölcsök, az egyéb sütőipari termékek és az étolaj ára is.
Ezzel párhuzamosan számos alapvető élelmiszer olcsóbb lett. A friss zöldségek ára 10,6 százalékkal, a tojásé 4,6 százalékkal, a sajté 2,9 százalékkal csökkent. Kevesebbet kellett fizetni a kenyérért, a tejért, a sertéshúsért, a cukorért és a kávéért is.
A szolgáltatások havi szinten átlagosan 0,2 százalékkal drágultak, miközben a háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent. A vezetékes gáz ára egy hónap alatt 2,1 százalékkal mérséklődött.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
A májusi adat alapján az infláció jelenleg már nem az élelmiszerek felől érkezik. Sok alapvető termék ára alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt, ami a háztartások számára kézzelfogható könnyebbséget jelenthet a mindennapi bevásárlások során.
Ugyanakkor a szolgáltatások továbbra is viszonylag gyorsan drágulnak, vagyis az éttermi fogyasztás, az utazás, a kulturális programok vagy éppen a különböző személyes szolgáltatások továbbra is egyre nagyobb terhet jelentenek a családi költségvetésekben.
Összességében a 1,8 százalékos éves infláció és a havi stagnálás azt jelzi, hogy az árstabilitás egyre közelebb kerül a magyar gazdaságban. A fogyasztók számára ez azt üzeni, hogy az elmúlt évek erőteljes drágulási hulláma nagyrészt kifulladt, bár egyes szolgáltatási területeken még mindig érzékelhető az áremelkedés.