Lényegében egyszemélyben jelentheti a kontinuitást az elmúlt 16 év és az új Tisza-kormány között Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, aki a 11. Lámfalussy Konferencia megnyitóján elmondta: a túl korai euróbevezetés a felzárkózó gazdaságokban egyensúlytalanságokhoz és versenyképességi problémákhoz vezethet. Egyúttal azonban azt is egyértelművé tette, hogy a jegybank konstruktív partnere lesz a kormánynak az euró bevezetésében.
A Fidesz-kormányok „örökös” pénzügyminisztere 2025. március 4-én váltotta Matolcsy Györgyöt az MNB élén, hat évre szóló jegybankelnöki felhatalmazást kapva. Még a pénzügyi tárca vezetőjeként Varga Mihály úgy fogalmazott az Európai Unió hivatalos fizetőeszközéről, hogy „az euró nem csodaszer, nem ettől lesz jobb vagy rosszabb egy gazdaság állapota. Ami igazán számít, az a gazdaságpolitika minősége és hatékonysága. Példaként felhozta, hogy a cseh gazdaság jobban teljesít, mint a szlovák, holott a szlovákoknál euró van, a cseheknél pedig saját deviza, korona.
Matolcsy György a nagyobb mozgástérrel érvelt
Jelzésértékű az is, hogy Varga elődje, Matolcsy 2021-ben a forint 75. születésnapjára Miért jobb nekünk a forint, mint az euró? címmel írt cikket, pillanatnyi kétséget sem hagyva álláspontjáról a hazai vs. uniós deviza kérdésben. A most már ex-jegybankelnök amellett érvelt, hogy Magyarország számára a forint megtartása az elmúlt évtizedekben nagyobb gazdaságpolitikai mozgásteret és sikeresebb válságkezelést biztosított, mint amire az eurózóna tagállamai képesek voltak a közös valuta mellett.
Az írás szerint a 2008–2009-es pénzügyi válság, valamint a koronavírus-járvány idején az önálló magyar monetáris politika – például célzott hitelprogramokkal, kamatpolitikával és gazdaságélénkítő intézkedésekkel – hatékonyabban támogatta a gazdasági stabilitást és a növekedést, mint az eurózóna egységes rendszere.
Matolcsy György szerint az euró bevezetése több ország számára nem hozott felzárkózást, sőt több déli állam versenyképessége romlott, miközben azok az EU-tagállamok, amelyek megtartották saját valutájukat – például Svédország, Dánia vagy Lengyelország –, összességében sikeresebben alkalmazkodtak a válságokhoz.
A cikk végkövetkeztetése szerint Magyarországnak csak akkor érdemes bevezetnie az eurót, ha az valóban biztonságos és egyértelműen előnyös lenne a nemzetgazdaság számára.
Ezzel szemben Magyar Péter már a kampány során egyértelművé tette, hogy nemzeti érdek az euróövezethez való csatlakozás, amit Kármán András – akkor még a Tisza Párt költségvetési és adópolitikai szakértőjeként – azzal egészített ki, hogy a magyar euró egyenlő a gazdasági racionalitással, hiszen a magyar gazdaság ezer gazdasági-kereskedelmi szállal kötődik az eurózónához, az euró stabilitása pedig stabilitást, tervezhetőséget hoz reálgazdasági és lakossági szinten egyaránt, szemben a kifejezetten volatilis, széles sávban mozgó forintárfolyammal. Ne feledjük, a heti vagy akár napi szintű kilengések megnehezítik a pontos pénzügyi tervezést, nemcsak a gyors gyengülések, hanem az azokat követő meredek erősödések is.
Kormányra lépve Magyar Péter immár miniszterelnökként, Kármán András pedig pénzügyminiszterkéntmegerősítette elköteleződését a magyar euró mellett: sőt, céldátumként elhangzott 2030 is, fontos azonban, hogy ez nem a csatlakozás tervezett éve, hanem az ahhoz szükséges feltételek megteremtésének határideje. Kármán a miniszteri meghallgatása során úgy fogalmazott: a Tisza kiindulópontja, hogy teljes irányváltásra van szükség a gazdaságpolitikában nem egyszerűen korrekcióra, ennek alapja a termelékenység bővülésére alapozó új növekedési modell, a sokkal kiszámíthatóbb gazdasági környezet, és egy hiteles, fenntartható, középtávú költségvetési pálya, amely lehetővé teszi az euró bevezetését a politikai ciklus végén.
Amiért Maastricht nem egy átlagos holland város
A magyar euróhoz nem kell hatost dobni, öt gazdasági célkitűzést ugyanakkor fenntartható módon teljesíteni kell, nem elég tehát egy jól időzített pillanatban átmenetileg megugrani. Az úgynevezett maastrichti konvergenciakritériumok az alábbiak:
- Árstabilitás: az infláció nem haladhatja meg 1,5 százalékpontnál nagyobb mértékben a három legalacsonyabb inflációval rendelkező EU-tagállam átlagát.
- Államháztartási hiány: a költségvetési deficit nem lépheti túl a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát.
- Államadósság: az államadósság mértéke nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, vagy legalább ennek megfelelő ütemben kell csökkennie.
- Árfolyam-stabilitás: az országnak legalább két éven keresztül részt kell vennie az ERM II árfolyamrendszerben anélkül, hogy az euróhoz rögzített középárfolyamtól túlzott mértékben eltérne.
- Kamatszint: A hosszú lejáratú államkötvények hozama legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három leginkább árstabil tagállam átlagos hozamszintje.
Asztalra került a magyar euró témája a Concorde podcast adásában is. Samu János (Concorde Értékpapír Zrt.) és Gyurcsik Attila (Accorde Alapkezelő) kitért arra, hogy az euró bevezetése alapvetően politikai és értékválasztási kérdés,miközben tény, hogy Magyarország évente a GDP mintegy 1 százalékát veszíti el az eurón kívüli lét miatt. Megállapították, hogy a forintgyengítésre épített versenyképességi modell nem vált be, ugyanakkor az is kijelenthető, hogy az euró önmagában nem megoldás – a valódi érték az oda vezető gazdaságpolitikai pálya. Samu János szerint ennél látványosabban nem lehet letenni a voksot Nyugat-Európa mellett.
Bár Magyarország eurócsatlakozása nem rövidtávú cél, az MBH Befektetési Bank szerint a piacok már most árazzák az ehhez vezető hiteles konvergenciafolyamat lehetőségét. Ráadásul egy hiteles eurókonvergencia‑pálya esetén a hosszú lejáratú magyar állampapírok hozamfelára érdemben szűkülhet az eurózónás szintekhez képest, ami a hozamcsökkenésen keresztül akár 7–8 százalékos árfolyamnyereséget is eredményezhet a befektetők számára már jóval az euró tényleges bevezetése előtt.
Jó és rossz példák az euró bevezetésére
Már hónapokkal a kormányváltást hozó április 12-i országgyűlési választások előtt terítékre került a magyar eurócsatlakozás kérdése önmagában azzal, hogy Bulgária 2026 január 1-jén leváról euróra váltott. A bolgár átállás technikailag zökkenőmentesen zajlott: a bankszámlák, hitelek és megtakarítások automatikusan euróra váltottak, miközben a piacok pozitívan reagáltak, a szófiai tőzsde látványos emelkedést produkált, a hitelminősítők pedig javították Bulgária megítélését. Hasonlóan pozitív tapasztalatokat hozott Horvátország 2023-as euróbevezetése is: egyszerűbbé és olcsóbbá váltak a pénzügyi tranzakciók, csökkent az árfolyamkockázat, ami támogatta a kereskedelmet és a beruházásokat. Ugyanakkor Bulgáriában az euró társadalmi támogatottsága továbbra is megosztott, tüntetések és politikai bizonytalanság kísérte az átállást.
- Fontos tisztázni: az euró nem önmagában jó vagy rossz, hanem attól függ, mennyire felkészült az adott ország gazdasága. Erre a legerősebb figyelmeztetés Görögország példája, ahol a túl korai euróbevezetés, a gyenge versenyképesség és a laza költségvetési politika súlyos válsághoz vezetett, mert az ország elveszítette az önálló árfolyam-politika lehetőségét.
- Ezzel szemben Írország sikeresen tudott kilábalni a válságból az eurózónán belül is. Vitán felül áll: Németország lett az euró legnagyobb nyertese, mivel a közös valuta gyengébb, mint egy önálló német márka lenne, ami erősítette a szövetségi köztársaság exportversenyképességét.
Az euró Magyarország esetében sem cél, hanem eszköz lehet. A valódi kérdés az, hogy a magyar gazdaság elég stabil és versenyképes-e ahhoz, hogy árfolyam-leértékelés nélkül is működni tudjon. A már említett maastrichti kritériumok – például az infláció, az államháztartási hiány és az államadósság – egyelőre nem teljesülnek. A magyar euró akkor lehet előnyös, ha mögötte stabil gazdasági szerkezet, fiskális fegyelem és társadalmi konszenzus áll; ellenkező esetben komoly kockázatokat hordozhat magában.