Bár Magyarország eurócsatlakozása nem rövidtávú cél, a piacok már most árazzák az ehhez vezető hiteles konvergenciafolyamat lehetőségét – derül ki az MBH Befektetési Bank friss kommentárjából.
Az elemzés rámutat: az euróbevezetés nem önmagában esemény, hanem egy többéves folyamat, amelynek során
- csökkenhet az országkockázat,
- szűkülhetnek a hozamfelárak,
- és mérséklődhet a devizakockázat.
A befektetők jellemzően nem a hivatalos céldátumot, hanem az elköteleződés hitelességét árazzák, ahogy azt a horvát példa is jól mutatja.
A piac nem az euró tényleges bevezetésére vár, hanem arra, hogy a gazdaságpolitika egyértelműen és tartósan elinduljon ebbe az irányba. Egy hiteles konvergenciapálya már jóval a csatlakozás előtt képes jelentős hozamcsökkenést kiváltani
– hangsúlyozta Radák Máté, az MBH Befektetési Bank pénzügyi elemzője.
A tanulmány fő megállapításai:
- A legnagyobb nyertesei egy ilyen folyamatnak a hosszú futamidejű, fix kamatozású államkötvények lehetnek.
- Az elemzés arra is figyelmeztet: az eurókonvergencia hitelessége politikai, fiskális vagy inflációs okokból bármikor megkérdőjeleződhet, ami gyors korrekciót válthat ki a piacokon.
"Ez egy klasszikus high risk – high reward helyzet. Amíg a piac hisz a konvergenciában, addig jutalmazza azt, de a bizalom elvesztése esetén a pozitív átárazódás gyorsan visszafordulhat” – tette hozzá Radák Máté.
Az MBH Befektetési Bank elemzői szerint Magyarország eurócsatlakozása jelenleg inkább stratégiai opció, mint közeli cél, ugyanakkor már egy világos és következetes gazdaságpolitikai fordulat is számottevő befektetői érdeklődést és piaci átárazódást hozhat.
Szigorú belépési feltételek
- Árstabilitás: Az inflációs ráta nem haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező EU tagállam harmonizált fogyasztóiár-indexének átlagát több mint 1,5 százalékponttal.
- Költségvetési fegyelem: A költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát. Az államadósság nem lehet magasabb a GDP 60 százalékánál (vagy meggyőző ütemben kell csökkennie felé).
- Árfolyam-stabilitás: Legalább két évet el kell tölteni az ERM II (európai árfolyam‑mechanizmus) rendszerben, a meghatározott központi paritáshoz viszonyított ±15 százalékos ingadozási sávon belül, jelentős ingadozások és leértékelés nélkül.
- Hosszú távú kamatlábak: A hosszú távú államkötvény-hozamok nem haladhatják meg a három legstabilabb árstabilitással rendelkező tagállam hozamát több mint 2 százalékponttal.
Magyarország jelenlegi makrogazdasági helyzete és a maastrichti kritériumok között jelentős különbség húzódik, így azok teljesítése csak egy többéves, fegyelmezett gazdaságpolitikai pálya mentén lenne elképzelhető. A kormányzati tervek szerint a 2030-as időhorizont jelöli ki ezt a céldátumot.
Az igazi sztori a hosszú lejáratú magyar állampapír lehet
A befektetési stratégia központi eleme a hozamfelár (spread) szűkülésére épít. Amennyiben egy ország hitelesen elindul az euró bevezetésének irányába, az országkockázati prémium fokozatosan, gyakran érdemben csökken. Ennek eredményeként a helyi állampapír‑hozamok elkezdenek konvergálni az eurózóna hozamaihoz, amelyek benchmarkját jellemzően a német államkötvények (Bund) jelentik.
Amikor a piaci szereplők meggyőződnek arról, hogy az euró bevezetése politikailag és makrogazdaságilag elérhetővé válik, több, egymást erősítő folyamat indul be. A devizakockázat mérséklődik, különösen az ERM II rendszerbe való belépést követően, ahol az árfolyam a kijelölt sávon belül stabilizálódik. A monetáris politika mozgástere kitágul, a jegybanki alapkamat fokozatosan közelíthet az Európai Központi Bank irányadó rátájához.
Következményként a hosszabb lejáratú kötvényhozamok érdemben csökkennek, ahogy az országkockázat, az inflációs prémium és a kamatpályával kapcsolatos bizonytalanság leépül. Mivel a kötvények árfolyama és hozama fordított kapcsolatban áll egymással, a hozamcsökkenésből származó árfolyamnyereség elsősorban a hosszú lejáratú papírokban realizálható.
Egy tipikus 10 éves futamidejű, fix kamatozású államkötvény "módosított átlagideje” (egy mutató, ami a kötvény hozamérzékenységét tükrözi) megközelítőleg 7–8, ami azt jelenti, hogy egy 100 bázispontos hozamcsökkenés hozzávetőleg 7–8 százalékos árfolyamemelkedést eredményezhet, míg ugyanekkora hozamváltozás egy 2–3 éves kötvénynél lényegesen kisebb hatással bír, ezért is profitálhatnak a hosszabb lejáratú kötvények a konvergencia megvalósulásából.
Kockázatok
Az MBH Befektetési Bank elemzője szerint fontos hangsúlyozni, hogy még egy hivatalos euróbevezetési céldátum vagy konvergenciaprogram bejelentése esetén sem tekinthető a hozamkonvergencia automatikusnak vagy kockázatmentesnek. A piac ilyenkor nem a deklarációt, hanem annak hitelességét és tartósságát árazza,
és a bizalom időközben könnyen sérülhet.
A konvergenciapálya ugyanis megszakadhat vagy elcsúszhat több okból is. Politikai változások, például kormányváltás, gazdaságpolitikai irányváltás vagy az európai intézményekkel fennálló viszony romlása alááshatják az euróbevezetés esélyét. Emellett pusztán technikai okokból is előfordulhat, hogy egy ország nem tudja tartósan teljesíteni a maastrichti kritériumokat, különösen az infláció és a fiskális fegyelem területén.
Amennyiben a piac azt érzékeli, hogy a konvergencia elveszti hitelességét, az addig beárazott kockázatcsökkenés, ami az elmúlt pár hétben lezajlott, gyorsan visszafordulhat. Ez a gyakorlatban a CDS‑felárak újbóli emelkedésében, a hozamspreadek tágulásában és a hosszú lejáratú kötvények árfolyamának korrekciójában jelenhet meg.
Nincs kőbe vésve a forinterősödés
Hasonló logika érvényesül a devizapiacon is. A forint az elmúlt időszakban kifejezetten erős teljesítményt nyújtott, a pozitív szentimentnek köszönhetően. Amennyiben a piac úgy ítéli meg, hogy a folyamat megreked vagy hitelességét veszti, a forint újra gyorsan reagálhat. A korábban beáramló tőke visszafordulhat, ami az árfolyam gyors gyengülésében jelenhet meg. Ez különösen igaz egy olyan deviza esetében, amely nem része az ERM II‑nek, és amelyet historikusan is jelentős volatilitás jellemzett.