Mióta létezik vadászíjászat Magyarországon, folyamatosan nő a vizsgával rendelkezőknek kiadott
vadászjegyek száma –
mondta el az Economxnak Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője és az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa.
A Magyar Íjász Szövetség szóvivője, Szabó Zsolt az
Economxnak azt nyilatkozta: természetesen az érintetteknek kiegészítő vadászvizsgát
kell tenniük (de csak ha már megvan az állami vadászvizsgájuk), amely elméleti
és gyakorlati részből áll. A három fős vizsgabizottságot vadászati szakemberek alkotják.
Az ezredforduló körül mintegy évi 30 ezer vadászról beszélhettünk, az utolsó vadászati évben ez a szám 70 ezer emberre tehető.
Örvendetes, hogy visszatértek az elsősorban
Ausztriából, Németországból és Olaszországból érkező külföldi vadászok. 2024. január elejéig 20
510 vadászati engedélyt adott ki külföldi vadászoknak az Országos Magyar
Vadászkamara. Persze, a koronavírus előtti utolsó, 2019-20-as évben ez a szám
29 300 fölött alakult.
Az íjászok mintegy fele aktív
Szabó Zsolt szerint az aktív vadászok száma, akik heti rendszerességgel járják Magyarország erdeit íjjal a kezükben, a vizsgázottak 30-40 százaléka lehet.
A vadászati törvény szabályozza, hogy milyen íjat lehet használni. Ebben a körben két lényeges pontot érdemes kiemelni:
- nagyvadra csak az 50 font, vagy azt meghaladó erősségű íjak használhatók;
- a nyílvesszőt vadászpengével kell ellátni.
Ők „várják” az íjászokat
Az Agrárminisztérium fenntartásában működő Országos
Vadgazdálkodási Adattár szerint Magyarországon a becslések szerint 2022-ben az
alábbiak szerint alakult a nagyvadállomány:
- gímszarvas: 122 400 db;
- dámszarvas: 42 344 db;
- muflon: 12 995 db;
- vaddisznó: 58 923 db;
- őz: 379 104 db
A nagyvadfajok állományának drasztikus növekedése
óhatatlanul okoz konfliktusokat, legfőképp az agráriummal.
Az állatok táplálkozásukkal, életvitelükkel kárt okoznak a
mezőgazdaságnak (nagyobbrészt a mező-, kisebb részben az erdőgazdálkodásnak.)
Ezért a jelenlegi vadgazdálkodási üzemtervi ciklusban, amely 2017-ben kezdődött
és 2037-ig tart, az ország több régiójában a vadgazdálkodóknak drasztikusan
kell csökkenteniük a nagyvadlétszámot – mondta korábban Földvári Attila az
Economxnak.
90 százalék vadászat,
10 százalék íjászat
A Magyar Íjász Szövetség szóvivője szerint a vadászíjászat
90 százaléka nagybetűs vadászat és 10 százaléka íjászat. A nagybetűs vadászat
akkor kezdődik, amikor a vad érzékszerveinek (szaglás, hallás, látás) hatókörén
belül vagyunk.
Ha nem vagyunk képesek feltérképezni a vad mozgását, ha nem tudunk a vad fejével gondolkodni: amennyiben nincs türelem, kitartás, nesztelen
mozgás, akkor nem lesz lehetőségünk lövést leadni.
Ha tudunk vadászni, és a vad közelébe férkőzni, akkor lép be az a 10 százalék, amely tartalmazza a hangtalan és észrevétlen íjkezelést és a pontos célzást-lövést.
Magyarországon az a furcsa helyzet állott elő, hogy bár tárt
karokkal fogadnánk a Távol-Keletről érkezőket, Kínában nincs polgári
fegyvertartás, és ennek hiányában nem tudnak Magyarországon vadászati engedélyt
váltani.
Ám van egy kiskapu számukra, ha objektív okok miatt lőfegyverre
nem, ám íjra kiválthatnak engedélyt. Az Agrárminisztérium sajtóosztálya
az Economx megkeresésére közölte: minden évben vannak kérelmező és az engedélyt
meg is kapó kínai állampolgárok.
