Az egyes vadászható fajok vadászati idényét a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény határozza meg, és az idénytáblázat idén ősszel több pontban változott – hívja fel a figyelmet az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK). A módosításokat a kamara honlapján lehet részletesen böngészni.

Le akarta zárni a Kéktúra útvonalat egy vadász

A túrázók kiakadtak a táblán, amit egy vadász tett ki. Másfél hónapra akarta lezárni az érintett útszakaszt.
Itt olvashatja a részleteket.

Vadászható vadak

Az összesítésből kiderül, hogy ez idő tájt – vagyis a téli időszakban – a következő nagyvadak vadászhatók:

  • gímszarvas bika, tehén, ünő, borjú;
  • dámszarvas bika, tehén, ünő, borjú;
  • őz suta, gida;
  • muflon kos, juh, jerke, bárány;
  • vaddisznó;
  • sziklaszarvas.

De az apróvadak is célkeresztben vannak, így például a teljesség igénye nélkül:

A MEZEI NYÚL, AZ ÜREGI NYÚL, A FÁCÁN, A LUDAK, A RÉCE, A SZÁRCSA, A RÓKA, AZ ARANYSAKÁL, A MOSÓMEDVE, A BORZ, A DOLMÁNYOS VARJÚ ÉS A SZARKA.

A szabályozásból kiderül, hogy 

a vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is.

Lődíjak

Az OMVK a minap tájékoztatót tett közzé a lődíjakról is, amelyek ugyancsak megtalálhatók a szervezet honlapján.

A táblázatból kiderül, hogy az ágazati jogszabályok idei változásai érintették az elejtési jelekre vonatkozó szabályozást, illetve a lődíj kérdését is. Ez utóbbit október 24. óta pénzben kell megfizetni a hivatásos vadásznak, és munkabérként, az alapbéren felül teljesítménybérként kell számfejteni. 

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos és a sportvadászok érdekképviseleteként összefoglaló tájékoztató anyagot tett közzé, hogy segítse a hivatásos szakszemélyzetet és a vadászatra jogosultakat a kapcsolódó jogszabályi előírások helyes értelmezésében és alkalmazásában.

ESZERINT PÉLDÁUL EGY ELEJTETT ARANYSAKÁL LŐDÍJA 12 EZER FORINT.

Kísérővel már 16 éves kortól lehet vadászni

A vadászati törvény módosításával a fegyvertartás korhatára továbbra is 18 év maradt, de nagykorú, legalább 23 éves kísérővel már 16 éves kortól engedélyezetté vált a vadászat novembertől, és ahogy arról az Economx beszámolt, a törvény emellett korábban nem engedélyezett eszközöket is legalizált.

fiatalkorúak vadászata jelentős módosítás, immár 18 év alatt is tehető vadászvizsga, de az érintetteknek saját lőfegyverük nem lehet, vagyis a fegyvertartás korhatára továbbra is 18 év, és kiskorú károkozása esetén a felelősség a felügyelő kísérőt terheli. Az ifjúsági vadászattal kapcsolatos módosítás 2023. november elsején lépett hatályba.

Az eddig tiltott éjszakai célzóeszközök legálisak lettek

vadászati törvény az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök használatát eddig tiltotta, de immár bizonyos vadfajok esetében és előírt időszakban ezek is használhatók a vadászati hatóság engedélyével. Tehát a törvény a vadászatra jogosultra bízza, hogy engedi-e a területén a céltechnika használatát az éjszaka vadászható vadfajokra, vagy sem.

A „tapasztalt felnőtt" kifejezés alatt pedig az értendő, aki legalább öt éve rendelkezik érvényes vadászjeggyel és vadászlőfegyver-tartási engedéllyel.

Mivel a lőfegyvertartás korhatára 18 év, ezért a kiskorú kísérője legalább a 23. életévét be kellett töltse. Ilyen feltételekkel a kiskorú vadászatot folytathat a kísérője által ideiglenesen átengedett sörétes lőfegyverrel, legfeljebb 0.22 kaliberű vadász lőfegyverrel, vadászíjjal (egyéni vadászaton, kiegészítő vizsgával), ragadozómadárral (egyéni vadászaton, kiegészítő vizsgával), magyar agárral (egyéni vadászaton kiegészítő vizsgával). A kiegészítő vizsgákkal a kísérőnek is rendelkeznie kell.

Egészségügyi okból a hangtompító is engedélyezett

Az új törvény előkészítette a terepet a hangtompító használatához is, és az Országos Magyar Vadászkamara tájékoztatásából kiderül, hogy november elseje óta minden magyar vadász használhat hangtompítót

Mint írják, az eszköz jelentősége leginkább egészségügyi, hiszen rendkívül fontos, hogy az átlagosnál több lövést leadó vadászok hallása a lehető legkevésbé sérüljön.

Hangtompítót rendőrhatósági engedély nélkül az tarthat, aki a sportlőfegyver vagy a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkezik és a hangtompító felszerelésére alkalmas lőfegyvert a tartási engedélyébe bejegyezték. 

Röfögnek a vaddisznók, lemaradásban a vadászok

Nehezen tudják teljesíteni az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezés miatt meghatározott kilövési számokat a vadászatra jogosultak.
Ha érdeklik a részletek, itt vannak.