Az Európai Uniónak támogató üzenetet kell küldenie az orosz ellenzéknek – jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn, Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus hétvégén bekövetkezett halálára reagálva.

Az uniós tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve Borrell elmondta: tisztelegni kell Navalnij emléke előtt, ezért azt javasolja a külügyminisztereknek, hogy az uniós emberi jogi szankciós rendszert nevezzék át az ő nevére, annak érdekében, hogy „személye örökre kapcsolódjon az EU emberi jogok védelmére irányuló munkájához”.

Az EU újabb szankciókat fog javasolni a Navalnij haláláért felelős személyek ellen, akár az oroszországi büntetés-végrehajtási rendszer intézményi struktúrája ellen, de nem szabad elfelejteni, ki az igazi bűnös az orosz ellenzéki vezető halálában

– mondta Borrell, aki szerint továbbra is szoros figyelemmel kell követni az ukrajnai háború alakulását: „Nem úgy tűnik, mintha a háborúnak vége lenne, tehát mind a politikai, mind a katonai fronton továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát és az orosz népet is, akik szabadságban akarnak élni.”

Ideje lenne szankcionálni az erőszakos izraeli telepeseket is

Borrell szerint a jelenleg folyó izraeli-palesztin fegyveres konfliktus befejezésére, és Izrael rafahi hadműveletének megelőzésére az egyetlen megoldás a túszok szabadon engedése és a tűzszünet kimondása. A főképviselő azt javasolta a tagállamoknak, hogy vezessenek be szankciókat a ciszjordániai erőszakos izraeli telepesek ellen is.

Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban Hadja Lahbib belga külügyminiszter elmondta, Belgium a humanitárius segélyek akadálytalan bejutását, a túszok szabadon bocsátását és a tűzszünetet követeli. Felhívta a figyelmet arra, hogy

az izraeli telepesek által alkalmazott erőszak elfogadhatatlan, ezért Belgium szankciókat foganatosít ellenük. Reményét fejezte ki, hogy a többi uniós tagállam is támogatja ezt, mivel, mint minden konfliktusban, ebben is létfontosságú a jogállamiság közös védelme.

Alekszej Navalnij halálával összefüggésben a belga miniszter rámutatott: fel kell ismerni, hogy mi a tét, mert ha Ukrajna elveszti a háborút, Oroszországnak sikerül terjeszkednie, és „az orosz diktatúra egy kicsit közelebb kerül az Európai Unióhoz”. Ezért fontos, hogy itt is egységesen lépjenek fel, és hogy közösen fejlesszék ki védelmi képességet – számolt be róla az MTI.

„Az EU háromszor többet költ arra, mint amennyit Oroszország a katonai arzenáljába történő beruházásokra fordít, és ha ez nem mutatkozik meg a harctéren, az azért van, mert az uniós eszközök nem eléggé kompatibilisek. Ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt tárgyalóasztalhoz kényszerítsük, meg kell gyengíteni” – mutatott rá a belga külügyminiszter.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter szerint az a legkevesebb, hogy az EU-nak élesítenie kell az Oroszország elleni újabb szankciókat, mivel a „félintézkedések” nem elegendőek ahhoz, hogy megállítsák az orosz elnököt:

Világos: ha Ukrajna elbukik, mi leszünk a következők. Putyinnak nem áll szándékában meghátrálni, nem is lenne rá képes.

Annalena Baerbock német külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a tanács egyhangú döntést hoz az Oroszország elleni 13. szankciós csomagról, amelynek elemei az orosz háborús gépezet működtetésében részt vevő harmadik országbéli – vagyis unión kívüli – vállalatokra is kiterjednének.

Xavier Bettel luxemburgi külügyminiszter szerint korai még arról beszélni, hogy az EU milyen választ adna Navalnij halálára, mivel először le kell folytatni az azzal kapcsolatos független vizsgálatot.