Csatlakozott Ukrajna a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC), az ország zászlaját felvonták a bíróság működését biztosító Római Statútum részes államainak lobogói közé a bíróság hágai székhelyén – tájékoztatott az ICC csütörtökön.

Ukrajna 2024. október 25-én helyezte letétbe hivatalosan a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának ratifikációs okiratát, a statútum 2025. január 1-jén lépett hatályba.

Ukrajna ezzel a 125. részes állam, amely csatlakozik a Római Statútumhoz.

A hágai közlemény szerint Tomoko Akane bíró, a Nemzetközi Büntetőbíróság elnöke csütörtökön átadta Ukrajna hollandiai nagykövetének a Római Statútum egy különkiadását – mint írták –, a jogállamiság iránti elkötelezettség szimbólumaként.

A közlemény Tomoko Akane elnököt idézte, aki azt mondta: a Római Statútumhoz való csatlakozással Ukrajna azon nemzetek közösségéhez tartozik, amelyek elkötelezettek a nemzetközi közösséget mélyen aggasztó, legsúlyosabb bűncselekmények büntetlenségének megszüntetése iránt.

Paivi Kaukoranta, a Részes Államok Közgyűlésének (ASP) elnöke kijelentette: Ukrajnának a bírósághoz való csatlakozáshoz vezető útja a jelenlegi nehéz időszakban figyelemre méltó ellenálló képességet, bátorságot és a jogállamiság iránti elkötelezettséget mutat.

A Római Statútum ratifikálása a büntetlenség elleni küzdelem és a Nemzetközi Büntetőbíróság alapelvei iránti közös elkötelezettségünket szimbolizálja

– fogalmazott.

Andrij Kosztyin ukrán nagykövet a csatlakozási ceremónián azt mondta: Ukrajna zászlaja a Római Statútum 125. államaként egy olyan nemzet szimbóluma, amely tiszteli a békét, az igazságosságot, a méltóságot és a szabadságot. Az ukrán zászló egy olyan nép szimbóluma is, amely elképzelhetetlen nehézségeken ment keresztül és megy keresztül továbbra is, de soha nem adta fel azon eszméjét, hogy a törvénynek, és nem az erőszaknak kell irányítania a világot – jelezte.

A Nemzetközi Büntetőbíróság alapszabályáról szóló tervezetet még 1994-ben fogadták el, amiből kiindulva 1998-ban, az ENSZ égisze alatt Rómában összehívott diplomáciai konferencián 160 állam részvétele mellett elfogadták a statútumot. Miután a 60. állam is letétbe helyezte a ratifikációs okmányt, a statútum 2002-ben hatályba lépett, a bíróság pedig megkezdhette működését. Az agresszió bűntette miatt vádolt személyek ügyeinek lefolytatására azonban csak 2017 óta van hatásköre az intézménynek.

Az MTI emlékeztetett, a bíróság joghatósága a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre terjed ki, amelyek a statútum megfogalmazása szerint „megrázzák az emberiesség lelkiismeretét”. Ezek a háborús és emberiség elleni bűncselekmények, valamint a népirtás és az agresszió.

Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket akkor is vizsgálja, ha az érintett ország erre nem képes vagy nem hajlandó. A törvényszék csak a 2002. július 1. után elkövetett bűncselekmények ügyében ítélkezhet, joghatósága pedig az alapokmányát ratifikáló országokra terjed ki.

Magyarország kilépett az ICC-ből, és ellentétes előjelű folyamat vette kezdetét

Ismeretes, Magyarország tavasszal távozott a Nemzetközi Büntetőbíróság kötelékéből: az április 3-án bejelentett kormányzati döntésre május 20-án 134 képviselő nyomott igent a parlamentben, ezzel megpecsételődött, hogy hazánk tényleg kilépjen az ICC-ből. A bejelentés idején érkezett Budapestre Benjamin Netanjahu, akit Orbán Viktor személyesen fogadott. Az izraeli miniszterelnök ellen a bíróság nemzetközi elfogatóparancsot adatott ki, és el is várta, hogy letartóztassák a magyar hatóságok. Mindenesetre az alapító okirat felmondása gyakorlatilag egy mintegy egy évig tartó folyamat.

Kapcsolódó