A németországi EP-választások eredményei alapján a hatalmon lévő hárompárti koalíció alig több mint három százalékkal kisebbségben kormányoz. 

Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem emeritus professzora az InfoRádióban azonban arról beszélt, hogy

ennek ellenére nem számít előrehozott választásokra, mivel a kormánypártok azon még rosszabb eredményt érhetnének el, így ez a kormány fog evickélni egészen 2025 szeptemberéig.

A külpolitikai szakértő úgy látja, hogy a kialakult helyzet nagy nyomás alá helyezi a koalíciót, főképp azért, mert a liberális FDP „kvázi ellenzék” a kormányban, hiszen más ideológiai megközelítéssel rendelkezik, mint a másik két párt. Az egyik legfontosabb vitakérdés a 2025-ös költségvetés, ahol az a fő kérdés, hogy visszatérnek-e a járvány előtti takarékossági politikához.

Az is kedvezőtlen fejlemény a szakértő szerint a német gazdaság számára, hogy az Európai Unió júliustól bevezeti a büntetővámot a kínai elektromos autókra, mert a kínai ellenintézkedések érinthetik a német autógyárakat is.

Ilyen német örökségben, politikai kultúrában, ahol a pacifizmusnak mély gyökerei vannak, ez nem egy nyerő program

– vélekedett Kiss J. László a sorkötelezettség felélesztésének tervéről. 

Ennek kapcsán már látszik is az elképzelések finomítása, mivel a svéd modellt akarják most már alkalmazni, ami lényegében annyit jelent, hogy összeírják a sorköteleseket, de nem mindenkit hívnak be.

Keresztényszociális javaslat a németeknél: aki nem dolgozik, menjen haza

Megelégelte az ellenzék a németeknél, hogy az ukrajnai háborús menekültek élvezik a könnyített eljárásban juttatott állami segélyeket, ám csak kevesen vállalnak munkát az országban. Ezért hazaküldenék azt, aki nem dolgozik, ám a kormány szerint ez nem más, mint „populista ostobaság”.