Hétfőn Luxemburgban találkoznak a 27 uniós tagállam kereskedelemért felelős miniszterei, hogy megvitassák a Donald Trump amerikai elnök vámintézkedéseire adható válaszlépéseket.

Már a hét közepén jóváhagyhatják az első célzott ellenintézkedéseket, amelyek mintegy 28 milliárd dollár értékű amerikai importot érinthetnek

– számolt be a Reuters. 

Egy ilyen lépés azt jelentené, hogy az Európai Unió csatlakozna Kínához és Kanadához, valamint megtorló vámokat vetne ki az Egyesült Államokra.

Előzőleg az unió 27 tagországából származó acélra, alumíniumra és autókra 25 százalékos importvámot, szinte minden más termékre pedig 20 százalékos „viszonossági” vámot vetett ki az amerikai elnök. 

Donald Trump vámjai az Egyesült Államokba irányuló uniós export mintegy 70 százalékát érintik, ezek összértéke 2024-ben összesen 532 milliárd euró (585 milliárd dollár) volt.

Emellett az Egyesült Államok a rézre, a gyógyszerekre, a félvezetőkre és a faanyagra is tervezi a vámok kivetését. 

Mindezt nem akarja válasz nélkül hagyni az Európai Unió: az EU kereskedelempolitikáját koordináló Európai Bizottság hétfőn késő este a tagországok elé terjeszti javasolt listáját azokról az amerikai termékekről, amelyeket Trump acél- és alumíniumvámjaira válaszul extra vámokkal sújtana. 

A tervek szerint az amerikai hús, a gabonafélék, a bor, a fa és a ruházat, valamint a rágógumi, a fogselyem, a porszívó és a WC-papír is bekerül a jegyzékbe. 

Különösen nagy figyelem övezi az egyik termék, a bourbon whisky sorsát. A bizottság ennek esetében 50 százalékos vámot helyezett kilátásba, ami arra késztette Trumpot, hogy nyomban 200 százalékos ellenvámmal fenyegesse meg az uniós alkoholtartalmú italokat. Emiatt pedig komoly aggodalmuknak adtak hangot a nagy európai borexportőrök, úgy mint Franciaország és Olaszország. 

Nem lesz könnyű tehát a válaszlépésekben közös uniós nevezőre jutni, holott a hétfői találkozó fő célja éppen az, hogy a résztvevők egységes üzenetet fogalmazzanak meg arról: tárgyalni kívánnak Washingtonnal a vámok eltörléséről, de készek ellenintézkedésekkel válaszolni, ha ez nem sikerül. 

Franciaország szerint az EU-nak a vámokon jóval túlmutató csomagot kellene kidolgoznia, Emmanuel Macron francia elnök pedig azt javasolta, hogy az európai vállalatok függesszék fel az Egyesült Államokban történő beruházásokat, amíg „a dolgok tisztázódnak”.

Írország, miután exportjának csaknem egyharmada az Egyesült Államokba irányul, „megfontolt” választ kért. 

Miközben Olaszország, az EU harmadik legnagyobb amerikai exportőre megkérdőjelezte, hogy az EU-nak egyáltalán vissza kellene-e vágnia. 

Mindenesetre az eredeti uniós ellenvámokról szóló listát szerdán szavazásra bocsátják és jóváhagyják, kivéve, ha az EU lakosságának 65 százalékát képviselő 15 uniós tag minősített többsége azt elutasítja.

A tervek szerint a megtorló uniós vámok két szakaszban lépnének hatályba: egy kisebb részük április 15-én, a többi pedig egy hónappal később. 

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke hétfőn és kedden külön megbeszéléseket folytat az acél-, az autóipari és a gyógyszeripari ágazat vezetőivel, hogy felmérje a vámok hatását, és meghatározza a további teendőket.

Kapcsolódó