Vlagyimir Putyin nem lesz személyesen jelen: nem lesz tagja az ukrajnai békéről csütörtökön Isztambulban tárgyaló orosz delegációnak – közölte szerda késő este a Kreml. Az orosz elnök helyett Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó vezeti az orosz küldöttséget.

Továbbá az orosz államfő által kijelölt delegáció tagja még többek között Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes, Igor Kosztyukov, az orosz fegyveres erők vezérkari főcsoportfőnökségének vezetője és Alekszandr Fomin, a védelmi minisztérium helyettes vezetője, és még néhány orosz elnöki tisztviselő.

Kapcsolódó

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azzal igazolta az orosz államfő hiányzását az isztambuli béketárgyalásokról, hogy Putyin elnöknek csütörtökön halaszthatatlan munkamegbeszélései lesznek, ezek szerepelnek a napirendjében.

Mindeközben azt a Kyivpost, Ukrajna angol nyelvű portálja is megerősítette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz az isztambuli tárgyalásokon, hovatovább nyilvánosan felszólította Vlagyimir Putyint – aki eredetileg a tárgyalások megtartását javasolta –, hogy személyesen találkozzon vele a török nagyvárosban.

A Magyar Távirati Iroda moszkvai tudósítója szerint a tárgyalásokon az Egyesült Államok képviseletében Marco Rubio külügyminiszter, valamint Steve Witkoff és Keith Kellog elnöki különmegbízott vesz részt. Az amerikai elnök, Donald Trump ez idő alatt a Közel-Keleten tárgyal.

Az orosz elnök május 11-re virradó éjszaka közölte a sajtóval, hogy Moszkva a 2022-ben megszakított közvetlen orosz-ukrán tárgyalások feltételek nélküli újrakezdését javasolja.

Szijjártó Péter is Törökországba tart - frissítve! 

A magyar külügyminiszter is megosztotta a nyilvánossággal hivatalos közösségi oldalán, hogy mi lesz a csütörtöki programja. Szijjártó Péter szintén Törökországba indult, azonban Antalyába, hogy a NATO informális tanácsülésén vegyen részt, és mindenekelőtt az jutott eszébe az isztambuli tárgyalásokról, hogy ideje ismét figyelmeztetnie Brüsszelt.

Azonban ma a világ egy másik törökországi városra, Isztambulra figyel, ahol megindulnak a közvetlen orosz-ukrán tárgyalások. Reméljük, hogy mindkét fél nyitott lesz a megállapodásra, és elvárjuk Brüsszeltől, hogy semmilyen olyan lépést ne tegyen, amely akadályozná az orosz-ukrán megállapodást a békéről vagy legalább a tűzszünetről

– posztolta Facebook-oldalán a magyar külügyminiszter, mi a hozzáfűzni valója arról, hogy három év után ismét – vélhetően érdemben és eredményesen – elkezdődik az agresszor Oroszország és a megtámadott Ukrajna között a háború lezárásáról.

Szijjártó Péter sajtóirodája hírünk megjelenése után az Economxnak elküldte a külügyi tárcavezető bővebb álláspontját is az ügyben. A külügyminiszter egyik fő állítása, hogy szerinte Brüsszel és Varsó is fel akarja erősíteni Ukrajna magyarellenes rágalomhadjáratát, amelynek célja, hogy ellehetetlenítsék a véleménynyilvánító szavazást Kijev európai uniós csatlakozásáról.

Ukrajnában a magyarellenes propaganda folyamatosan erősödik

– tette hozzá Szijjártó Péter.

A tárcavezető a csütörtöki, Antalyában zajló NATO informális külügyminiszteri ülést követően arról is írt, hogy a júniusi NATO-csúcstalálkozó előkészítéseként hosszasan vitáztak arról a javaslatról, amelynek értelmében a bruttó nemzeti termék (GDP) öt százalékára kellene emelni a tagok védelmi költségvetését. Miközben a korábban előírt, 2 százalékos szintet egyelőre 32-ből 20 tagállam érte el. „Ettől függetlenül jogos egy újabb célkitűzés meghatározása, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt években sok szövetséges átadta a fegyverarzenálja egy jelentős részét Ukrajnának, így a NATO védelmi képességei összességében rendkívül meggyengültek” – állítja Szijjártó Péter.

A külügyminiszter azt is kiemelte, hogy Magyarország 2023 óta folyamatosan teljesíti a katonai büdzsére vonatkozó célokat, sőt ezen források 45 százalékát fejlesztésekre fordítja, ami az ötödik legmagasabb arány a NATO-ban.

Szijjártó Péter egyúttal fontosnak nevezte annak a tisztázását, hogy a NATO nem támadási, hanem védelmi szövetség, és amikor védelemről beszélünk, akkor a saját védelmünkről beszélünk, nem valamilyen külső szereplő védelméről. „Ukrajna védelme az nem a szövetség, nem a közösség, nem a NATO védelmét jelenti. Ukrajna jelenleg a veszélyt jelenti” – sorolta érveit a miniszter, aki azt is hangsúlyozta: ha Ukrajna miatt közvetlen konfrontáció törne ki a NATO és Oroszország közt, az a harmadik világháborút jelentené, ezért itt van az ideje az eddigi vörös vonalak megerősítésének.

Vagyis úgy véli: ennek fényében az riasztó, hogy ezúttal is több kollégája beszélt arról Antalyában, hogy még több pénzt és még több fegyvert kell küldeni Ukrajnának. „Magyarország továbbra sem küld sem fegyvert, sem pénzt Ukrajnába” – tisztázta.