Miután a Kreml bejelentette, hogy minden bizonnyal sor kerül Vlagyimir Putyin és Donald Trump személyes találkozójára, Ukrajna elnöke is felbátorodott: szombati videóüzenetében Volodimir Zelenszkij közölte, hogy az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács

új, közvetlen tárgyalásokat javasol Oroszországgal a jövő héten. 

Szavai szerint Oroszországnak többé nem szabad „kibújnia a döntéshozatal elől”, ennek érdekében hajlandó személyesen találkozni a Kreml vezetőjével – azt azonban még nem tudni, hogy Putyin elfogadja-e a felkérést.

Tűzszünetre nem volt esély, de követelés az van

Emlékezetes, a háborús felek küldöttségei májusban és júniusban már közvetlen tárgyalásokat folytattak Isztambulban, ám a találkozók egyetlen kézzelfogható eredménye a hadifoglyok cseréje és a halott katonák visszaszolgáltatása volt.

Moszkva és Kijev között viszont nem történt előrelépés a tűzszünet ügyében.

A júniusi tárgyalásokon a Kreml megerősítette legsúlyosabb követeléseit: többek között a Kijevnek nyújtott, nyugati katonai segélyek megszüntetését és az ukrán hadsereg kivonását várja el négy, Oroszország által igényelt ukrán régióból.

Ukrajna azonban ezeket a követeléseket elfogadhatatlannak minősítiidézi a Berliner Zeitung. 

Trump mozgatja a szálakat, érvényes az új szankciócsomag

Mint megírtuk, Putyin a közelmúltban alapvetően kifejezte készségét a tárgyalások folytatására Ukrajnával, miután Donald Trump 50 napos határidőt adott Oroszországnak a háború befejezésére – ellenkező esetben gazdasági szankciókkal fenyeget, főleg az olajszektorban.

Az amerikai elnök bejelentette új Patriot védelmi rendszerek Kijevbe történő szállítását is, amit Németország és más európai államok fognak finanszírozni.

Putyin ennek kapcsán arról is beszélt, hogy a nyugati kapcsolatokat alapvetően meghatározó német-orosz viszony meglehetősen ingatag, mivel szerinte az EU vezető állama nem semleges, hanem Ukrajna oldalán áll. Az pedig

végleg eltemetheti az egyébként is feszült helyzetet Berlinnel,

ha átadják a pusztító német Taurus rakétákat ellenfelének.

Eközben az EU pénteken

bevezette a 18. szankciócsomagot Oroszország ellen,

hogy fokozza a Moszkvára nehezedő nyomást. Ez az egyik legszigorúbb szankciós csomag, amit eddig Szlovákia vétófenyegetése késleltetett.

A cél most az, hogy tovább csökkentsék az oroszországi olajbevételeket a harmadik országokba irányuló exportból, és sújtsák az orosz pénzügyi szektort, továbbá, hogy kizárják az Északi Áramlat 1 gázvezeték esetleges újraindítását és az Északi Áramlat 2 gázvezeték használatát – írja a Der Standard.

Egyelőre a drónok repkednek, Moszkvát is támadás érte

Oroszország az elmúlt hónapokban tovább fokozta légicsapásait az ukrán városok ellen és megerősítette a frontvonalakon zajló harcokat.

Az ukrán légierő szerint szombat éjjel 344 harci drónt és 35 rakétát lőttek ki Ukrajna felé, és az egyik rakétatámadásban Dnyipropetrovszk régióban megsemmisült egy klinika, egy iskola és egy kulturális intézmény, illetve több ház és autó is megrongálódott.

Eközben az orosz hatóságok is bejelentették, hogy a Rosztovi régióban rövid időre felfüggesztették a vonatforgalmat egy éjszakai dróntámadás miatt, amelyben egy vasúti alkalmazott megsérült, és sok utas órákra a szerelvényen rekedt.

Oroszország olyan ukrán dróntámadásokról is beszámolt, amelyek kimondottan Moszkva ellen irányultak – az attak után a fővárosi repterek működését is korlátozni kellett.

A közösségi médiában közzétett felvételek némelyike a rémült lakosok sikolyait is megörökítette – erről itt írtunk.