Jelenleg a háború szó hallatán a többség elsősorban két konfliktusra asszociál: az ukrajnai eseményekre, valamint az Izrael és Hamász közötti feszültségre. Ezeken túl azonban számos olyan konfliktus zajlik világszerte, amelyre érdemes odafigyelni.

Ott van például az évek óta húzódó kínai-amerikai viszály – kereskedelmi háborúval, technológiai vetélkedéssel és chipháborúval. Habár rendszeresen akadtak törekvések a felek között a nézeteltérések rendezésére, az ellentétek teljes feloldására egyik alkalommal sem került sor.

Kapcsolódó

Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök tavaly novemberben találkozott Kaliforniában. Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) San Franciscó-i csúcstalálkozójának margóján tárgyaltak egymással. Ekkor azonban mindössze két megállapodás született a két nagyhatalmi vezető között.

  1. Határoztak arról, hogy újra megnyitják a közvetlen kommunikációs vonalakat az amerikai és a kínai katonai erők között.
  2. Másrészt pedig a latin-amerikai fentanilgyártás kapcsán is Kína segítségét kérte az Egyesült Államok.

Tajvan bekavarhat

Az óvatos kínai-amerikai közeledéseket azonban rendre megzavarja egy-egy olyan esemény, mint például a kémléggömbök esete. Most a január 13-án esedékes tajvani elnökválasztás lehet a következő feszültségforrás a két nagyhatalom között.

A következő töréspontot a január 13-án tartandó tajvani választás jelentheti. Úgy tűnik ugyanis, hogy az elszakadás- és függetlenségpárti DPP párt jelöltje a legesélyesebb, aki most alelnöki pozíciót tölt be. Márpedig ha ott egy ilyen típusú döntés születik, és ezt politikai határozatok követik, amelyek Tajvan függetlenedését célozzák, azt Peking nem fogja tétlenül nézni

– nyilatkozta az Economxnak Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója.

Hangsúlyozta, szerinte Kína nem a sok sajtóorgánum által emlegetett partra szállásra készülhet ebben az esetben. „Ez egy nehezebben megvalósítható katonai művelet lenne. Sokkal egyszerűbb lenne kínai szempontból tengeri és légblokád alá vonni Tajvan köré, és utána indítani légi hadjáratot a sziget ellen. Ezt követhetnék újabb lépések, amelyek a legrosszabb esetben egy bombázó kampányba is átfordulhatnának” – magyarázta a szakértő.

Kína 2022 decemberében már tartott Tajvan térségében csapásmérő hadgyakorlatokat az Egyesült Államok és az önálló kormányzattal rendelkező sziget „provokációjára” hivatkozva.

Beavatkozik-e a tajvani-kínai csörtébe az USA?

Somkuti Bálint szerint azért különösen veszélyes, hogy Tajvan miatt akár egymásnak is feszülhet Kína és az Egyesült Államok, mert két atomhatalomról van szó. Legvégső esetben tehát a feszültség akár atomfenyegetésbe is torkollhat.

Úgy gondolom, ha megvalósul a kínai blokád, az Egyesült Államok – mint minden más esetben – elsősorban a saját szövetségeseire, Japánra és Dél-Koreára igyekszik majd támaszkodni, hiszen számukra is kulcsfontosságú, hogy Tajvan ne kerüljön blokád alá. Valószínűleg először inkább őket támogatná az Egyesült Államok, ám azt sem lehet kizárni, hogy végül az amerikaiak maguk is tevőlegesen beleszólnak a konfliktusba.

Leszögezte mindezek mellett azt is, hogy az Egyesült Államok idén elnökválasztásra készül, ez pedig gyakorlatilag mindent felülírhat. „Az amerikaiak számára mindent visz egy hazai választás, felülírja a külvilág eseményeit” – tette hozzá.

A közel-keleti konfliktus több Izrael és a Hamász ellentéténél

A szakértő rámutatott, a Közel-Keleten zajló harcokat is érdemes szélesebb perspektívából szemlélni.

Nem kérdés, hogy Izrael le fogja rendezni a Hamász jelentette problémát, és meg fogja oldani a Gázai övezet problémáját. Az igazi kérdés az az, hogy északon a Heszbollah beleavatkozik-e, illetve hogy Szíria irányából indulhat-e támadás izraeli terület ellen. De azt is érdemes figyelemmel követni, hogy Irán a huszikat ért nyugati fenyegetés miatt mennyire akar ténylegesen beavatkozni. Ha a támogatottjai segítségére siet végül, lángba borul az egész régió, ami a kőolaj-ellátás szempontjából komoly probléma lenne

– mondta. Hozzátette ugyanakkor, utóbbi forgatókönyv megvalósulására jelenleg nincs túl sok esély.

A közel-keleti képletben persze növeli az ismeretlenek számát az évtizedek óta tartó török-kurd háború is.

A török hadi repülőgépek és drónok ráadásul éppen 2023 végén kezdték intenzívebben támadni az iraki és szíriai kurd területeket.

Mindeközben az ukrajnai fronton

Ukrajna helyzetét persze egyértelműen nehezíti már az is, hogy a világ figyelme a gázai konfliktus újdonsült kiéleződése óta megoszlik. A figyelem mellett persze partneri segítségből is kevesebb juthat Ukrajnának, ha növekszik a fegyveres konfliktusok száma világszerte.

„Amennyiben elhúzódik a gázai konfliktus, márpedig most hosszú háborúra készül Izrael is, hosszabb távon figyelmet és akár forrásokat is vonhat el Ukrajnától” – nyilatkozta lapunknak novemberben Tálas Péter, az NKE EJKK Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője.

„Ugyanakkor az is igaz, hogy a nyugati hatalmak elég sokat költöttek már az ukrajnai háborúra ahhoz, hogy egyszerűen magára hagyják Kijevet. Nincs is ilyen szándékuk. A kérdés inkább az, hogy olyan mértékben támogatják-e a jövőben az országot, hogy vissza is tudja szerezni az Oroszország által megszállt területeket vagy csak annyira, hogy védekezni tudjon.”

Az Egyesült Államok szempontjából az ukrajnai már egy vesztett háború, hiszen az elnökválasztásig már nem tudnak jelentősebb eredményt felmutatni ezzel kapcsolatban. Nem tudják vele a demokraták növelni a győzelmi esélyeiket

– mondta Somkuti Bálint.