A termőföldek adásvételét Romániában a mezőgazdasági minisztérium megyei igazgatóságai regisztrálják. Az őszi számadatokat összevetve kiderült, Erdély vidékein a termőföldek ára aránytalanul eltér egymástól. Minisztériumi statisztikák szerint a külterületekért Hargita és Brassó megyékben fizetnek a legtöbbet. Itt hektárjáért 6-11 millió lejt is elkérnek (1 forint = 69 lej). A burgonyatermő Kovászna megyei földekért is borsos árat - hektárjáért 9 milliót - fizetnek. Erdély középső térségében fele árat kérnek a mezőgazdasági külterületekért. Maros megyében 3 millió, Kolozs megyében 3,7 millió, Fehér megyében 5 millió lejre értékelték hektárját. A kukoricatermesztésre alkalmas bihari alföld hektárja 6,4 millió lejbe kerül, míg a homokos talajú Szatmár megyei földek 3,4 millió lejért, az Arad vidékiek pedig 5 millióért cserélnek gazdát. A legalacsonyabb árakat a Románia legfejlettebb gazdasági régiójaként nyilvántartott Bánságban jegyezték. A minisztériumi adatok szerint Temes megyében csupán 2 millió lejbe kerül egy hektár szántóföld. Az árak a minisztériumi jelentésben rögzített értékeknél jóval szélesebb skálán mozognak. A kézdivásárhelyi, gyergyói és Brassó vidéki krumplitermő földek hektárja 2-30 milliót ér, míg a szatmári földek legjaváért 5 milliót adnak a vevők, de sok esetben ugyanitt csupán 300 ezer lej egy hektár. A megyei mezőgazdasági igazgatóságok szerint országszerte 90 százalékban magánkézbe kerültek az agrárterületek. Az ötvenes években államosított földek visszaszolgáltatását szabályozó törvényen azonban még dolgozik a román parlament. Ha megszavazzák Vasile Lupu parasztpárti képviselő előterjesztett törvénytervezetét, akkor 50 hektárig terjedően mindenki visszaigényelheti jogtalanul elkobzott földjét. Más helyzet, más árak uralkodnak a települések belterületeinek piacán. Ezek tíz-tizenötszörösére is rúghatnak a határokban levő földek eladási árának. Itt is jellemző a nagy szóródás: míg Bihar megyében 164 millió lejbe, addig Szatmár megyében 6,4 millióba kerül egy hektár telek. (KRÓNIKA)