Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A választási eredmények rendkívüli felhatalmazást adtak egy új típusú kormányzati modell bevezetésére, hiszen míg a politikai irányvonalat majd az új miniszterelnök határozza meg, a minisztériumok élére piaci és szakmai háttérrel rendelkező vezetők kerülnek.
Az új kabinet legfontosabb prioritásai közvetlen hatással lesznek a befektetői bizalomra, itt említhetjük meg
- az antikorrupciós politikát,
- a 19 milliárd eurónyi zárolt EU forrás felszabadítását az uniós mérföldkövek teljesítésével,
- a deregulációt, azaz a túlszabályozottság felszámolását.
- Valamint ide sorolhatjuk, hogy alapvető elvárás egy versenyközpontú, egyenlő feltételeket biztosító gazdasági környezet megteremtése, mondta a rendezvényen Boros Tamás, az Egyensúly Intézet alapítója.
Kovács Mihály András, az OTP Elemzési Központjának vezető tanácsadója a nemzetközi környezet kihívásai mellett a hazai fundamentumok javulását hangsúlyozta. A hiteles euróbevezetési stratégia kidolgozása a legfontosabb katalizátor: ez önmagában radikálisan csökkentheti az ország kockázati prémiumát és a hosszú távú kamatlábakat.
A szakértő szerint a forint stabilitása és az alacsony infláció lehetővé teheti a jegybanki alapkamat fokozatos mérséklését, ami 2026 végére kedvezőbb finanszírozási környezetet teremthet az ingatlanpiaci tranzakciókhoz.
Ki mennyire optimista?
A rendezvényen a jelenlévő piaci szereplők közvetlenül is reagáltak a politikai változások várható gazdasági kihatásaira. Az élő szavazás alapján a szakmai közönség középtávon egyöntetűen optimista volt, 43 százaléka nagyon optimista, és már rövid távon új befektetők megjelenését várja.
Ugyanakkor a válaszadók 30 százaléka szerint a tőke érkezése az EU-források tényleges kifizetésétől függ, 28 százalék pedig úgy véli, az igazi fordulat csak 2027-ben jön el. A hozamok csökkenésével kapcsolatban a résztvevők 62 százaléka óvatos: szerintük ez csak 2027-ben válik realitássá.
Mikor indul meg a tőkeáramlás?
Majd egy panelbeszélgetésre került sor, ahol a résztvevők – Aurelia Luca (Skanska), Kutas Gábor (Recorde AM) és Bárány Kristóf (Adventum) – egyetértettek abban, hogy Magyarország megítélése az elmúlt időszakban a „befektetésre nem ajánlott” kategóriához közelített inkább. Aurelia Luca szerint Magyarország valójában sosem került le teljesen a befektetők térképéről, ugyanakkor az elmúlt évek politikai és gazdasági bizonytalanságai miatt sok nemzetközi szereplő kivárt. Most azonban változóban van a hangulat: a régió ellenállóbbá vált, és az idei évben elsősorban CEE-n belüli, regionális befektetéseket várnak a szakértők.
Zelles-Görgey Balázs, a Colliers tőkepiaci divíziójának vezetője szerint a legfontosabb a cseh befektetők megnyerése, míg a balti és balkán országok befektetőinek megjelenése is nagyot lendíthet a tranzakciós volumenen. Bárány Kristóf szerint hatalmas lökést adhat az országnak az euró bevezetésének útjára való lépés és hosszútávon versenyelőnnyé kovácsoldóhat a saját fizetőeszközeit le nem cserélő régiós országokkal szemben. Jóval kedvezőbb finanszírozási feltételekre számít a hazai bankoktól, akár „interest only” hitelek megjelenése is várható, mint ahogy például Szlovákiában ez már bevett.
A panel tagjai szerint a nyugat-európai, főként német és osztrák tőke visszatérése várható, de lassabb ütemben. Közben Magyarországnak nemcsak a régiós versenytársakkal kell megküzdenie: Németország továbbra is erős alternatíva a befektetők számára. A szakmai konszenzus szerint Magyarország hosszú ideje alulsúlyozott volt a nemzetközi portfóliókban. Már az is jelentős változást hozhat, ha ez a pozíció „semlegesre” módosul – ami gyakorlatban a befektetések növekedését jelenti.
Zelles-Görgey számít a francia ingatlanbefektetési alapok, az ún. SCPI-ok hangsúlyosabb megjelenésére. Kutas Gábor szerint az eszközosztályok közül a logisztikai ingatlanok számítanak a legstabilabbnak, elsősorban euróalapú működésük miatt. A retail szektor is erősödhet, miközben az irodapiacon egy érdekes paradoxon rajzolódik ki: a kereslet nő a modern, fenntartható irodák iránt, de az új fejlesztések száma alacsony. Ez a kínálati hiány akár új beruházási hullámot is elindíthat.
Kulcskérdés: szabályozás és bizalom
A panel résztvevői egyértelműen jelezték: a befektetői bizalom visszaépítéséhez stabil és kiszámítható gazdasági környezet szükséges. Kutas Gábor kiemelte, hogy a plázastop eltörlése, az állami beavatkozások csökkentése és az átlátható szabályozás mind hozzájárulhatnak a piac élénkítéséhez.
A hozamok alakulása és a befektetési aktivitás felfutása nagyban függ a kamatkörnyezettől és a makrogazdasági stabilitástól. A legtöbb szakértő szerint a fordulat jelei már 2026-ban láthatók lehetnek, de a teljes visszatérés inkább 2027-re várható.
Összegezve elmondható, hogy Magyarország újra a befektetők látóterébe került, de a visszatérés nem egyik napról a másikra fog történni. A következő időszak kulcsa a bizalomépítés, a stabil gazdasági környezet és a versenyképes szabályozás lesz, ezek nélkül a tőke továbbra is könnyen más piacokat választ.
