Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az európai felmérésben szereplő befektetők egyötöde vagy Közép-Kelet-Európában aktív, vagy idén szeretne fókuszálni a régióra – derül ki a CBRE „European Investor Intentions Survey 2026” kutatásából. Ezek a befektetők jobban kívánják az ingatlanbefektetésüket növelni idén, mint az európai átlag, de az eltérés még élesebb az eladási szándékot illetően.
A régiós szereplők fele több épület eladását tervezi 2026-ban, mint tavaly – szemben a 41 százalékos európai átlaggal. Rekordalacsony azok aránya, akik egyáltalán nem akarnak idén eladni (10 százalékos szintre csökkent), szemben a két évvel ezelőtti több mint 22 százalékkal. A tavaly év végén felmért tranzakciós aktivitás alapján idén még mozgalmasabb lehet a régió ingatlanbefektetési piaca a tavalyi 12,7 milliárdos össztranzakciós érték után.
„A közép-kelet-európai válaszadók nagyobb preferenciát mutatnak az értéknövelő stratégiák iránt, míg az alacsony kockázat-alacsony hozam jellegű befektetések iránti érdeklődés az európai átlagnak megfelelő. Ez a profil arra utal, hogy a közép-kelet-európai befektetők inkább a magasabb hozamlehetőségekre hajlanak, mint a stabilizált eszközökre” – mondta Borbély Gábor, a CBRE Közép-Kelet-Európa és Magyarország piacelemzési igazgatója.
Fokozatosan változtak 2022 óta a befektetői szektor preferenciái Európa-szerte. A lakóingatlanok egyre dominánsabbá váltak, a 2022-es 23 százalék körüli értékről 2026-ra közel 34 százalékra emelkedve, míg a logisztika a 2024-es csúcspont után 2026-ra jelentősen, körülbelül 25 százalékra mérséklődött. Ezzel egyidejűleg a kiskereskedelmi és szállodaipari befektetések emelkedő trendet mutatnak.
A közép-kelet-európai régió esetében az alapvető irány nagyjából hasonló: a befektetők preferenciái a 2024-es logisztikai hangsúlyról egy kiegyensúlyozottabb mix felé mozdulnak el 2026-ra. A kiskereskedelem és a szállodák egyre nagyobb jelentőséggel bírnak, az irodai szektor megítélése pedig enyhén javult a pandémia utáni évek meredek visszaesést követően. Érdekesség, hogy a régióban is a lakóingatlan-portfoliók iránt lenne a legerősebb a befektetői étvágy, habár az éves forgalom töredéke ered ebből a szektorból.
„A piaci kihívások között továbbra is a vevői és az eladói oldal közötti árazási eltérések állnak az első helyen, ugyanakkor a közép-kelet-európai régióban hangsúlyosabban jelennek meg a geopolitikai bizonytalanságok, a gyengébb bérlői kereslet, valamint a gazdasági lassulással kapcsolatos kockázatok – ugyanakkor előnynek látják a befektetők az árazást”– tette hozzá Borbély Gábor.
Kedvező pénzügyi környezet és támogató piaci tényezők
A kockázatok mellett a befektetők jelentős támogató tényezőket is azonosítanak. A régió országaiban befektetők közel 60 százaléka említi a csökkenő finanszírozási költségeket, ami érdemben meghaladja az európai átlagot. Emellett a megkérdezettek szerint a vonzó vételi lehetőségek és a mérséklődő ingatlanfejlesztési állomány is kedvezően hat a befektetői hangulatra.
„Kontinensünkön a teljes szektor tekintetében leginkább a lakóingatlanok erősödtek meg az elmúlt években, amelyek 2026-ra is megőrizték vezető pozíciójukat. Az irodák esetében a befektetői preferenciában folyamatos csökkenés tapasztalható, a home office okozta törésből a szektor nehezen tápászkodik fel. A közép-kelet-európai régióban pedig a trendek összhangban vannak az európai iránnyal: a korábbi logisztikai túlsúly fokozatosan kiegyensúlyozottabb portfóliók felé mozdul el, a kiskereskedelem és a szállodák egyre nagyobb jelentőséggel bírnak” – összegezte Borbély Gábor.
Átrendeződés Európában
A határon átnyúló ingatlanbefektetések szempontjából legvonzóbb városok idei rangsorában jelentős átrendeződés látható Európa-szerte. London stabilan tartja vezető pozícióját, míg Madrid és Barcelona a spanyol gazdaság folyamatos növekedését tükrözve az első öt hely közül kettőt is elfoglal.
A legfeltűnőbb változást Varsó jelenti, hiszen az előkelő 3. helyre emelkedett, ami eddigi legjobb helyezése, és jól alátámasztja a város növekvő vonzerejét a nemzetközi befektetők számára. Ugyanakkor több hagyományosan domináns nyugat-európai központ visszacsúszott: Berlin és Stockholm holtversenyben a 10. helyen áll, míg Párizs a 6. helyre esett vissza, ami a korábbi évekhez képest mérsékelt versenyképesség-vesztést jelez.
Kockázatkezelés és értékalapú megközelítés
A fenntarthatóság a CEE-régióban is meghatározó szemponttá vált a befektetési döntések során. A befektetők leggyakrabban a meglévő épületek korszerűsítését tekintik az ESG-teljesítmény javításának legfőbb eszközének, és a régióban az európai átlagnál többen várnak el árengedményt a gyenge fenntarthatósági jellemzőkkel rendelkező ingatlanok esetében.
Az ESG-szempontok a régióban elsősorban kockázatcsökkentési és költségérzékeny megközelítésen keresztül jelennek meg, ugyanakkor szinte valamennyi befektető döntéseire hatással vannak.
