Az eladott lakások száma 2024-ben 25 százalékkal emelkedett, és elérte a 131 ezret. A bővülés 2025-ben is folytatódott, az eddig összesített eladások száma megközelítette a 136 ezret. A tényleges 2025-ös forgalom várhatóan meghaladja majd a 140 ezret.
A lakáspiaci forgalom növekedése a harmadik negyedévtől jelentős részben az Otthon Start Program hatásának tudható be. A szeptemberi induláskor a havi eladások száma közel másfélszeresére nőtt, és ez a harmadik negyedév egészére nézve 15 százalékos emelkedést jelentett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
2025-ben az új lakások részesedése a teljes forgalomból az egy évvel korábbival megegyező (5,6 százalék) volt, hiszen az épített lakások száma nem növekedett 2024-hez képest. Az állami támogatású lakáshitelezés hatása a vizsgált időszakban alapvetően a használtlakás-piacon jelent meg, az újlakás-piacon erre csak nagyobb késéssel lehet számítani.
Áremelkedés minden szinten
Nemrég megjelentek az Eurostat és a Magyar Nemzeti Bank statisztikái is, amelyeket részletesen bemutattunk már. Most lássuk aKSH adatait: 2025-ben 15 százalékos reállakásár-drágulás következett be, vagyis összességében az éves nominális árindex 2025-ben 20 százalékkal nőtt.
2025-ben az első negyedévi kiugró áremelkedés elsősorban a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kifizetésekkel hozható összefüggésbe, az év második felében a támogatott lakáshitelezési program indulásának a hatása jelentkezett.
Míg a használt lakások ára a IV. negyedévben tovább emelkedett, az újaké mérséklődött az előző év azonos negyedévéhez képest. Ezzel az új lakások nominális ára 7,4, míg a használtaké 23 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, ami reál értelemben a használt lakásoknál 19, az újaknál 3,5 százalékot jelentett.
Az aktuális időszak újlakás-árait még az egy-két évvel korábban megkötött szerződések határozták meg, ez hozzájárul a piaci hatások késletetett megjelenéséhez.
Megugrott az eladások száma
Szeptemberben 47 százalékkal nőtt az eladások száma, és ez a teljes negyedév forgalmában 15 százalékos növekedést jelentett. A IV. negyedévben az eddig ismert adatok alapján további mintegy 10 százalékos emelkedés becsülhető az előző év azonos negyedévéhez képest.
A lakáseladások száma különösen a vármegyeszékhelyeken ugrott meg a III. negyedévben (39 százalék), de a kisebb városokban (17 százalék) és a községekben (9,1 százalék) is jelentősen nőtt a forgalom. Budapesten a forgalom az előző év azonos időszakának – eleve magas – bázisától nem mutatott érdemi elmozdulást.
Hol nőtt jobban az ár?
2025 IV. negyedévében Budapesten 21, a vármegyeszékhelyeken 24, a kisebb városokban 23, míg a községekben 37 százalékkal volt magasabb a lakások négyzetméterára, mint egy évvel korábban. Miközben a nagyvárosok átlagos árszínvonala lassabban emelkedett, a községihez hasonló mértékben nőttek a lakásárak a lakótelepeken: országos átlagban egy panellakás 37 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.
Budapesten a lakások négyzetméterára 1,2 millió forintra emelkedett. A családi házakban 1 millió, a panelházakban 1,2 millió, a nem panel társasházakban 1,3 millió forintos négyzetméteráron keltek el a lakások. Leginkább a panellakások ára emelkedett (35 százalék). A nem panel társasházi lakások négyzetméterára 19, a családi házaké 20 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A vármegyeszékhelyek lakáspiacán is felértékelődtek a panellakások: a családi házak 1, a panelházak 1,2, a nem panel társasházak lakásai 1,3 milliós négyzetméteráron keltek el. A vármegyeszékhelyek közül Debrecen lakásárai voltak a legmagasabbak, ugyanakkor az árak emelkedése ott elmaradt az átlagostól. 30 százalékot meghaladó volt Pécs és Kaposvár lakásárainak emelkedése, Szombathelyé ugyanakkor a 10 százalékot sem érte el.
A balatoni agglomerációban a 880 ezer forintos négyzetméterár 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Átlag alatti volt a budapesti agglomeráció árnövekedése (18 százalék), míg a vidéki városok vonzáskörzetében általában nagyobb arányú, 29 százalékos volt a drágulás.
Dunántúl nagyrégióban az eltérő lakástípusok átlagára kiegyenlítetten, 24–27 százalék közötti arányban emelkedett. Alföld és Észak nagyrégióban az országos trendhez hasonlóan a viszonylag alacsony árszintű részpiacokon nagyobb arányú drágulás történt: a családi házak és a panellakások egyaránt 30, míg a nem panellakások négyzetméterára 16 százalékkal nőtt az előző év azonos negyedévihez viszonyítva.
Mérséklődő áremelkedés az EU lakáspiacán
2025 IV. negyedévében az Európai Unió 27 tagállamának összesített lakáspiaci árindexe a 2015. évi bázis 165 százalékát tette ki, eközben az eurózóna bázisindexe elérte a 156 százalékot. Az előző negyedévhez képest mindkét index a korábbinál alacsonyabb, 0,8 és 0,6 százalékos emelkedést mutatott.
A magyarországi összevont lakáspiaci árindex a 2015. évi bázis 391 százalékát tette ki, ami továbbra is a legmagasabb nominális index az adatot közlő tagországok sorában. Ezt a portugál (280 százalék) és a litván (268 százalék) lakásárindex követi. Csak Finnországban lettek alacsonyabbak a lakásárak a bázisévi szintnél (97 százalék). Az Európai Unió 27 tagállamának összesített lakáspiaci árindexe 5,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.