Fellélegezhettek a légitársaságok januártól a magyar piacon, mivel megszűnt a 2022-ben bevezetett extraprofitadó – a sávos közteher az Európán belüli járatok esetén is jegyenként több ezer forinttal nyomta meg a költségeket, amit a cégek jobbára az utasokkal fizettettek meg.

Az államra immár nem lehet mutogatni a légi utaztatók különadója miatt, iparági szakértők szerint azonban mégsem várható, hogy a – turisztikai fogyasztás fellendülésével várhatóan forgalmas – idei szezonban olcsóbbak lesznek a repülőjegyek, sőt, további drágulással érdemes kalkulálni.

Nem számít a párezres tétel, nőttek a kiadások

Már 2022-ben, a Covid korlátozások végén látható volt, hogy

véget ért a filléres jegyek kora, és folyamatos, hosszú távú drágulásra kell számítania

azoknak, akik repülővel utaznak. Ez a folyamat ma is tart, amiben a legkevésbé van szerepe 8-10 ezer forintos adótételek létének vagy nem létének – mondta az Economxnak Varga G. Gábor légiközlekedési szakértő.

Az Egek Ura blog szerkesztője szerint tehát a különadó kivezetésével nem valószínű, hogy olcsóbb lesz a repülős nyaralás, sőt, a 2025-ös szezonban tovább emelkednek a jegyárak, a fapadosoknál és a hagyományos légitáraságoknál is.  

Az adó kivezetése ugyanakkor élénkítő hatással lesz a magyar piacra, de nem elsősorban az áralakító hatása miatt, hanem mert attraktívabbá teszi a budapesti útvonalakat, üzleti értelemben.  

Nem győzik lefaragni a járványhatásokat

Mint kifejtette, a jegyárakat alapvetően három tényező alakítja: a költségek növekedése, a verseny intenzitása és a kereslet/kínálat egyensúlya.

Jelenleg

a költségek növekednek, mind a munkaerő, mind az üzemanyag tekintetében,

és a beszállítók irányából is – mutatott rá.

Noha a verseny európai viszonylatban erős, a kereslet sokkal nagyobb, mint a kínálat, mert a légitársaságok nem tudnak annyi repülőgépet üzemeltetni, mint amennyit a piaci igények diktálnak.

Ennek részben az alkatrészhiány az oka: a cégek nem tudják megfelelő ütemben forgalomba helyezni a Covid alatt leállított gépeket, míg az újakat elképesztő késésekkel szállítják le a gyártók.

Még mindig hatással van az iparág globális bénulása, amit a járvány alatt szenvedett el, zajlik a profitkiesés kompenzálása – mondta Varga G. Gábor. 

Spanyolországban is beintett a Ryanair-vezér

Korábban megírtuk: más cégek mellett a leghangosabban Európa legnagyobb fapados légitársasága, a Ryanair tiltakozik a magas állami költségek ellen. Michael O'Leary cégvezető tavaly a németeknél ugrott neki a kormánynak, közölve, hogy országukban a „legsz.rabb” a légiközlekedési piac, a díjak pedig „baromiak”, amelyre jelentős járatcsökkentésekkel reagált. A Ryanair legújabban a spanyolországi járatain törölt több mint 800 ezer utasférőhelyet és több vonalat, mert az állami tulajdonú AENA reptérüzemeltető nem volt hajlandó csökkenteni az árain – közölte a Drive.hu, megjegyezve, hogy mindez várhatóan komoly hatással lesz a mediterrán ország turizmusára.

Egy tejeskávé árát keresik meg jegyenként

Szerinte így gyakorlatilag nem beszélhetünk árversenyről sem.

2025-re a légitársaságokat tömörítő nemzetközi szervezet, az IATA előrejelzései globálisan 36,6 milliárd dollár profittal számolnak, ami 3,6 százalékos nyereségrátának felel meg.

Ám ez még mindig azt jelenti, hogy repülőjegyenként 8-10 euró a realizálható nyereség, amiből nincs hová árat csökkenteni.

Ahogy Willie Walsh, a szervezet vezetője fogalmazott,

a légitársaságok még mindig egy tejeskávé árát teszik zsebre jegyenként

– idézte a szakértő.

Már látszik: jó lóra tettek Ferihegyen

A hazai turizmusra leginkább hatással bíró állami befektetés volt tavaly a többségi tulajdon megszerzése a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér üzemeltető cégében. A meghatározó stratégiai lépéssel már látszik, hogy az állam jó üzletet kötött – ezt igazolja, hogy 2024-ben rekordok dőltek meg: 8,7 millió külföldi vendéget fogadott Magyarország, amely 17,2 százalékkal múlta felül a 2023-as szintet. A külföldiek átlagosan 60 százaléka légi úton érkezett, Ferihegy hónapról hónapra emelkedő forgalmával pedig a leggyorsabban növekvő európai légikikötő lett – erről is beszélt a gazdaságfejlesztési miniszter a Turizmus.com-nak kedden adott interjúban. Nagy Márton kiemelte: az állami szerepvállalással olyan jelentős infrastrukturális fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek tovább erősíthetik a beutazó forgalmat, a magyar főváros elérhetőségét, és ami legalább ilyen fontos, az utazói élményt. Idén elindul a 3-as terminál építése, jövőre pedig a reptér közúti összeköttetésének fejlesztése is – sorolta.