Az Európai Bizottság 2025 december 16-án hirdette meg az Európai Megfizethető Lakhatási Tervet (Terv), amely a megfizethető, fenntartható és jó minőségű lakhatáshoz való hozzáférést szeretné biztosítani közép- és hosszú távon. Mivel az elmúlt tíz évben a lakásárak átlagosan több mint 60 százalékkal, a bérleti díjak pedig több mint 20 százalékkal emelkedtek, európaiak milliói küzdenek azzal, hogy olyan otthont találjanak, amelyet megengedhetnek maguknak.

A Terv intézkedéseket javasol egy termelékenyebb és innovatívabb építőipar érdekében is, és itt jön a képbe az Új Európai Bauhaus (New European Bauhaus – NEB) program: a megfizethető lakhatáshoz hozzájárulva fenntartható eszközöket, ismereteket és gyakorlati megoldásokat biztosít. A NEB-et még Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette be 2020-ban a Zöld Megállapodás részeként. 

Azonban most a Tervvel együtt a Bizottság a NEB bővítését, valamint a tiszta átállás és az innováció előmozdítójaként betöltött szerepének megerősítését támogatja.  A NEB valójában nem egy törvény, hanem egy keretrendszer és szemlélet, amely uniós forrásokat, kutatási programokat és helyi kezdeményezéseket köt össze. Olyan közös nyelvet kínál, amelyen építészek, önkormányzatok, civil szervezetek, kutatók és művészek is meg tudnak szólalni.

„Az Új Európai Bauhaus (NEB) szorosan kapcsolódik az Európai Zöld Megállapodás céljaihoz, vagyis középpontjában a zöld, fenntartható gazdaságra való átállás elősegítése áll, ebben a programban kiemelten az építésgazdaságra, a város- és településfejlesztésre fókuszálva. Ennek keretében EU-s forrásokból (pl. Horizont Európa, regionális alapok) finanszírozott pályázatok és projektek valósulnak meg. 

Ugyanakkor az Európai Bizottság nem a jogi szabályozás eszközével élt, hanem egy kulturális és társadalmi projektet indított, hiszen a NEB célja, hogy összekapcsolja a fenntarthatóságot, az esztétikát, illetve a társadalmi befogadást és részvételt. Uniós politikában az esztétikai dimenzió ilyen hangsúlyos megjelenése meglehetősen ritka, de épp ebben rejlik a kezdeményezés ereje” – magyarázta az Economx kérdésére Szarvas Gábor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) elnöke, aki egyben a Greenbors Consulting ügyvezetője is.

Mire jó a Bauhaus?

Már maga az elnevezés is szimbolikus, hiszen eredetileg a Bauhaus a 20. század egyik legmeghatározóbb művészeti, építészeti és formatervezési iskolája, illetve stílusirányzata. 1919-ben alapította Walter Gropius Weimarban, és bár csak 14 évig működött, hiszen a nácik bezárták az iskolát, teljesen megváltoztatta a gondolkodásunkat a tárgyainkról és a lakókörnyezetünkről. A mozgalom lényege az egyszerűség, a funkcionalitás és a modern technológia ötvözése volt.

A stílusirányzat több akkori alapelve is aktuálissá válik most Európában a lakhatási válság kellős közepén. Így egy épület alakját az határozza meg, hogy mire használjuk, vagyis nem szükséges öncélú díszítés, miközben fontos az esztétika. Továbbá előszeretettel használtak acélt, üveget és betont, amiket korábban inkább csak gyáraknál alkalmaztak.

Összességében a cél az volt, hogy a képzőművészet, a kézművesség és az ipar, esetünkben az építészet egységbe kerüljön. Ezek az elvek azért is aktuálisak, mert a költséghatékonyság mellett nem árt, ha nem falansztervárosok, gigantikus lakótelepek és lakóparkok jönnek létre a külvárosokban, hanem némi esztétikai minimummal járulnak hozzá a városfejlesztéshez.

Szép új világ Európában

A zöld jövő fenntartható, esztétikus és befogadó. A fenntarthatóság a környezetbarát anyaghasználatot, az energiahatékonyságot és a körforgásos építészetet jelenti, míg az esztétika azt, hogy a terek inspirálóak és szerethetők, a befogadás pedig azt, hogy mindez nem egy szűk elit luxusa, hanem széles társadalmi rétegek számára is hozzáférhető. Ez a NEB hármas logikája.

Hogyan kapcsolódik a Bauhaus a lakhatási válsághoz?

Nem csak lakhatási válságról beszélhetünk, hanem maga a lakáspiac is egyre inkább ki van téve az éghajlatváltozás hatásainak és az olyan szélsőséges időjárási eseményeknek, mint a hőhullámok, az árvizek, az erdőtüzek vagy a földrengések. Nem véletlenül a NEB intézkedései és eszköztárai az erőforrások és a körforgásos gyakorlatok jobb kihasználására összpontosítanak, itt említhetjük meg a vízgazdálkodás vagy éppen az építőanyagok újrafeldolgozását. 

A NEB támogatja az épített környezet fenntartható és hatékony használatát, segítve a közösségeket, a szakembereket és a hatóságokat a hatékony, reziliens és megfizethető lakhatási modellek megtervezésében és megvalósításában. Egyre több mintaprojektet gyűjtenek össze, többek között a megfizethető lakhatással kapcsolatos bevált gyakorlatok és tervek digitális katalógusát is összeállítják, valamint a kísérleti projekteket mutatnak be.

„A zöld átállás, vagyis a fenntartható, környezettudatos építés és ingatlangazdálkodás megvalósítása hatalmas kihívás Európában és persze itthon is. Olyan szabályozói eszközök, mint például az új EPBD (az uniós épületenergetikai irányelv) – amelynek átültetése a hazai jogrendbe idén esedékes – minden bizonnyal felgyorsítják ezt a folyamatot. Az ilyen kötelező (és egyre szigorodó) minimumkövetelményekhez jó esetben kapcsolódnak pénzügyi támogatási programok is (mint például a most futó lakossági és vállalati napelem és energiatároló támogatási, vagy az épületfelújítási programok)” – mondja Szarvas Gábor.

Már Akadémia is van a jó gyakorlatokra

Sőt, 2024-nem elindították a NEB Akadémiát is azzal a céllal, hogy Európa-szerte képzési központok hálózatának létrehozásával fejlesszék és átképezzék az építőipari szereplőket a zöld és digitális átállás érdekében, különös tekintettel a fenntartható, bioalapú és körforgásos építőiparra. Jelenleg egy 14 partnerből álló konzorcium (NEBA Alliance) vezetésével hozzáférhető, magas színvonalú képzést biztosít az építőipari ökoszisztéma minden szintje számára.

„A NEB úgymond "alulról jövő" projektek támogatásával igyekszik egyesíteni a környezettudatos technológiákat és az esztétikumot az építőiparban és az ingatlanpiacon, vagyis olyan kezdeményezéseket támogat, amelyben az iparági szereplők (ingatlanfejlesztők, kivitelezők, szakértők) együttműködnek társadalmi szereplőkkel (önkormányzatokkal, civil szervezetekkel) és persze építőművészekkel, várostervezőkkel is. Ilyen mintaprojekt nálunk is fut AHA Budapest (Affordable Housing for All) néven. Ennek keretében egy használaton kívüli Budapesti iskola átalakítása révén esztétikus, modern, méltó és energiahatékony otthont teremtenek 26 szociálisan hátrányos helyzetű családnak” – teszi hozzá Greenbors Consulting ügyvezetője.

Kapcsolódó