Közvetlen hatással van az idegrendszer működésére az, hogy mit eszünk, így a neurotranszmitterek egyensúlyát, a bélflóra állapotát és a vércukorszinten. Az agyunk működéséhez folyamatosan szükség van vitaminokra, ásványi anyagokra, antioxidánsra, valamint egészséges zsírokra. Ha ezek nincsenek meg, akkor sérülékenyebbé válhat az idegrendszer a stresszel és a hangulati zavarokkal szemben.
A Weborvos szerint kevesen tudják, de a boldogsághormonnak is tartott szerotonint közel 90 százaléka a bélrendszerben termelődik, ezt a folyamatot pedig jelentősen befolyásolja a bélflóra összetétele. Ezt a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, teljes értékű gabonák, valamint a rostban gazdag, növényi étrend elősegítik, míg a túlzottan cukros és adalékanyagos, ultrafeldolgozott élelmiszer csökkentheti a bélflóra diverzitását.
A cikk megemlíti, hogy létezik egy úgynevezett bél-agy tengely, aminek a lényege, hogy a vél és az agy folyamatos, kétirányú kapcsolatban van egymással, a bélflóra anyagcseretermékei pedig hatnak a gyulladásos folyamatokra és az idegrendszeri jelátvitelre.
A dopamin a jutalmazás és a motiváció kulcsfontosságú neurotranszmittereként működik, a gyorsan felszívódó szénhidrátok azonban rövid távú dopaminlöketet adnak, amit gyakran hangulati visszaesés követ. Az ismétlődő vércukor-ingadozás pedig ingerlékenységhez, fáradtsághoz, valamint koncentrációs nehézségekhez vezethet, ezt viszont sokszor egyszerű lelki problémaként éljük meg.
A lap megemlíti, hogy az Egyesült Államok szövetségi táplálkozási ajánlásában a kiegyensúlyozott, fehérjét, rostot és egészséges zsírokat is tartalmazó étkezések szerepelnek, mivel azok segítenek a vércukorszintet stabilan tartani, ami ezáltal kiszámíthatóbb idegrendszeri működést és kiegyensúlyozottabb hangulatot támogathat.
Barta Zsolt gasztroenterológus szakorvos szerint az omega–3 zsírsavakban gazdag étrend (tengeri halak, diófélék, lenmag) vizsgálatok szerint összefügg a depressziós tünetek csökkenésével.
Megkeserítheti a nyugdíjas éveket ez a betegség, ha nem ismerik fel időben
Nem csak egészségügyi, de egyre nagyobb társadalmi és gazdasági kihívást is jelent a Parkinson-kór kezelése. Azon túl ugyanis, hogy a betegség rontja az érintettek életminőségét, gyorsan csökkenő munkaképességgel, növekvő ápolási igénnyel és komoly szociális terhekkel jár.Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.