Látványosan csökkent a magyar (intézményi, de a lakossági befektetők által is megvásárolható) állampapírok hozama az elmúlt napokban. Szerdán úgy áll a helyzet, hogy a 10-éves futamidejű referenciakötvényünk hozama már csak 309 bázisponttal (3,09 százalékponttal) volt magasabb a hasonló lejáratú német kötvénynél. Így állt a két tízéves hozam:
- magyar: 6,13 százalék
- német: 3,04 százalék
Ilyen kis különbségre 2021 május óta nem volt példa.
Kevesebb mint egy hónapja (március 23.) még 7,5 százalékon állt a magyar hozam, a különbözet a némethez képest pedig 451 bázispont volt.

A kötvénypiacon a hozamcsökkenés jó hír, azt jelenti, hogy a befektetők hozamelvárása alacsonyabb az állampapírok tartásáért, vagyis lényegében az államadósság finanszírozásáért cserébe. Aki az elmúlt hetekben vásárolt, a felhalmozott kamatokon túl árfolyamnyereségre is szert tett: azzal, hogy
a 10-éves kötvény hozama 7,5-ről 6,2 százalékra változott, az árfolyama eközben több mint 9 százalékkal emelkedett.
A költségvetés kamatkiadásai csökkennek
Ez a kötvénypiaci mozgás egyébként megfelelt az elemzői várakozásoknak, sőt a hozamszint csökkenése könnyen lehet, hogy nem áll meg itt, nem lenne meglepetés, ha 6 százalék alá bukna a hozam. Ennek nem csak a kötvénybefektetők örülnének, hanem a költségvetés is, hiszen ha a másodpiaci hozamok esnek, akkor azt a kéthetente esedékes 3, 5 és 10 éves aukciókon is lekövetik a befektetők, ott is alacsonyabb hozammal kelnének el az állampapírok, így a magyar államadósság kamatkiadásai mérséklődnének.
A magyar kötvényhozamok az elmúlt évben sokáig együtt mozogtak a románéval, az elmúlt hónapokban azonban sokkal jobban fest a magyar hozamkörnyezet, jelenleg a 10-éves romániai kötvénnyel 6,8 százalékos hozam mellett kereskednek.
A lengyel tízéves hozam szerdán 5,5 százalék volt, ez már nem sokkal alacsonyabb a magyarnál, különbség azonban annyi, hogy a lengyel államadósság besorolása jobb a hitelminősítőknél.
A cseh kötvények hozama 4,7 százalék, a régiónk nem-eurós országai közt ott a legalacsonyabb az adósságfinanszírozás kamatköltsége.
A magyar állampapírhozamokat is érintő bejegyzésében Zsiday Viktor arról írt a Holdblog felületén, hogy Magyarországon kifejezetten magas az euróbevezetés támogatottsága:
a magyar gazdaságpolitika korábban sokáig visszaélt a saját devizából adódó lehetőségekkel, állandóan leértékelte, és ennek következménye, hogy a magyarok egyre kevésbé kérnek belőle.
Nyernének az állampapír-befektetők az euróbevezetéssel
Az euró bevezetése Zsiday Viktor szerint 5-7 éven belül lehet reális itthon, egy 2031-es céldátum előtt viszont már 2028-ra, 2029-re az eurós kamatszintek közelébe esne a magyar állampapírhozam (ez a németeknél a tízéves futamidőn most 3 százalék, a franciáknál 3,7), ami önmagában sok száz milliárd forint megtakarítást jelentene a magyar államnak.
Így aki most vesz hosszú magyar állampapírt a jelenleg még 6 százalék feletti hozammal, az nagyot nyerhetne az árfolyam felértékelődésén.
A fentiek okozzák a nagy tőkebeáramlást a magyar piacra, ami a forint és állampapírok felértékelődését okozza – véli Zsiday Viktor.
Az euróbevezetéssel kapcsolatos várakozás a külföldiek előtt is vonzóvá teszi a magyar állampapírokat, mert ha például egy 10 év múlva lejáró magyar kötvényt vesz ma valaki, akkor a kibocsátáskor megállapított kamatláb nem változna a futamidő alatt, egy esetleges euróbevezetéskor viszont a kamatokat és lejáratkor a tőkét euróban fizetné vissza a kincstár. Így az euróbevezetés és a lejárat közti időszakban évi 6 százalékos euróhozamra tennének szert a hosszú magyar államkötvény tulajdonosok. Még vonzóbb a kép, ha valaki a leghosszabb futamidejű magyar államkötvényt választja, ami 2051-ben jár le.
